A Siemens elhatározta, hogy megváltoztatja a repülés világát

– Merjünk nagyot álmodni – nem valami politikai kampányba csöppentünk a mezővárosból autóipari központtá fejlődött alföldi megyeszékhely határában ezzel a felütéssel nyitott eseményen, pedig államtitkár is jelen volt, és pár nappal vagyunk egy hangosan beharangozott népszavazás előtt. Nem, itt másról van szó. Arról – amint a szónokok sorra rámutattak –, hogy az ember hosszú ideje repülni vágyik, s ami Ikarosznak nem sikerült, vagy csak félig, a Wright fivéreknek már összejött. Tovább ugorva az időben, elérve napjainkig, a Siemens és a Magnus Aircraft kooperációján alapuló kezdeményezés célja nem kevesebb, mint átírni a repülés velejáróinak eddig ismert szabályszerűségét. Mielőtt mérnökök és további szakemberek a fejükhöz, szívükhöz kapnának, szögezzük le: nem a gravitáció kikapcsolása, a felhajtóerő semmibe vétele a törekvés lényege. Annak a csíknak viszont lassan búcsút mondhatunk, ami percekig mutatja az égen, merre haladt el az azt kibocsátó repülő, plusz a jelentős zajhatásnak, amit a hajtóművek erőforrásai okoznak, pár egyéb hozzávalóról nem is beszélve.

Nagy szavak persze ezek egy kétüléses kisgép látványrepüléséhez kapcsolódóan, ám a fejlesztők már most látják az út végét: kicsiben kezdik a zéró közvetlen emissziós repülés feltételeinek megalkotását, viszont a Siemens már meg is állapodott az Airbus gyártóval egy olyan hosszabb távú cél jegyében, amely szándékuk szerint elhozza az elektromos nagygépek, több száz főt befogadni képes utasszállítók új világát. Ettől ma még messze vagyunk, de láttuk, hallottuk, hogy a felettünk tiszteletköröket leíró eFusion nevű szárnyas nagyjából akkora zajjal halad – vagy annyival sem –, mint az a kicsi drón, amely a levegőből kamerázta méretesebb kollégáját. Itt tényleg csak a szélnek, főként a propeller által keltett légmozgásnak van hangja, esetleg vájtabb fülűek a vízpumpa üzemelésének szelíd neszét is felfedezhetik. Ennyi.

Repülés, akkumulátorcsere, köszöntők is szerepelnek galériánkban

– Gamechanger solution – mutatott rá a dolog lényegére az egyetlen idegen nyelven megszólaló előadó, és aligha kell tolmácsot kérnie bárkinek e szavak megértéséhez. Frank Anton, a Siemens AG elektromos repülőgépekhez kötődő fejlesztési üzletágának igazgatója fogalmazott így, levezetéséből pedig kiderült, nem is kell olyan sok lépést megtenni a nagygépes célok eléréséhez azt követően, amint ezt a prototípust gyártáséretté fejlesztik. A Magnus ráadásul gyártásban jelenleg is otthon van, hiszen Kínában már összeszerelő üzemet nyitottak, ahol százával készülhetnek az egyelőre robbanómotoros Fusion modellek.

– Hiszünk a mesében – a megkezdett gondolatsorhoz Katona Imre, a 15 fős repülőgyártó magyar cég vezérigazgatója is csatlakozott. A százezres nagyságrendű foglalkoztatóval való együttműködésüket Dávid és Góliát példájával illusztrálta, akik ezúttal nem egymás legyőzésével foglalatoskodnak, hanem egymás kezébe csapva megkeresik, mit tud egy nagypályás hajtáslánc-, akkumulátor- és vezérlésfejlesztő, plusz egy startup beleadni a közösbe. Az a piac, amelyre be kívánnak törni a tömegtermelésre szánt nóvummal, szinte még nem is létezik, az érdeklődés ugyanakkor máris jelentős: Amerikától Kínáig figyelik a potenciális vásárlók, mit művelnek ebben a kicsi európai országban.

– Made in Kecskemét – szlogennel a város polgármestere sem maradt adós. Szemereyné Pataki Klaudia ott látja ebben a szárnypróbálgató történetben az új munkahelyeket, a piacra lépés egyéb pozitív gazdasági, társadalmi hozadékait, amit a maguk részéről inkubációval, tudástőkével, infrastruktúrával és újabb képzett szakemberek kitermelésével fognak támogatni.

Ha minden úgy alakul, ahogy az elhatározásokból kitűnt, érdemes az öveket bekapcsolni (a potenciális partnereknek, beszállítóknak, szolgáltatóknak), mert a magyar járműipar új terepet, égi magasságokat is meghódíthat. Most csupán ráfordultunk a kifutópályára, de ebből még igazán ígéretes utazás is összejöhet.