Új versenyautót kell építeni a kecskeméti FS-csapatnak

– Idén minden kilépett a megszokott medréből, összefoglalnád, milyen változásokhoz kell alkalmazkodnotok?
– Borzalmasan kemény év volt, rengeteget dolgoztunk, hogy a csapat életképes maradjon, viszont megérte a fáradozást. Az előző szezon után maroknyi ember maradt a csapatban, volt egy nagyrészt régebbi alkatrészekből össze épített autónk és egy igen rossz állapotban lévő, hiányos felszerelésű műhelyünk, melynek a raktár részét irodának is használtuk. Innen indultunk 2015 októberében. A jelenleg a 17 hallgatóból álló csapat a járműtechnológia tanszéken lévő új irodánkban dolgozik az új versenyautó tervein, a tervek bemutatója 2017 február elején lesz. Az újoncok pedig az idei autót szerelik szét, tanulmányozzák, javítják néhány apróbb hibáját.

– Milyen körülmények között dolgoztok most?
– Kialakítottuk az egyes területekkel foglalkozó csoportokat és ezek élére kinőtte magát egy-egy csoportvezető, aki képes átlátni a jármű adott területén lévő fejlesztéseket, feladatokat és irányítani tudja a csoport tagjait. Felújítottuk a műhelyt, az egyetemtől kaptunk szerszámokat, hegesztőt és egy sokkal jobb állapotban lévő esztergát is. A raktárt, ami eddig irodaként is funkcionált, most már csak és kizárólag az alkatrészek, alapanyagok, szerszámok tárolására használjuk.

– Milyen változtatások várhatóak az új járművön?
– Marad az R6-os motor Motec M800-as vezérlővel, illetve a 13”-os OZ Racing felnik, Continental gumikkal. A többi változni fog. Szeretnénk egy egyszerű, viszont részletekig megtervezett és optimalizált versenyautót készíteni. Extrák nem lesznek az autóban, a cél az, hogy egyszerű, versenyképes autót tervezzünk és eközben sokat tanuljanak, fejlődjenek a csapattagok. A fejlesztések között szerepel a szívó és kipufogó rendszer tervezése, futómű geometria optimalizálása, hűtőrendszer optimalizálása, új váz tervezése, ergonómia fejlesztése, új egyszerű burkolat, új üzemanyagrendszer, hajtásrendszer fejlesztése ami a végáttétel módosítását, a váltómechanizmus fejlesztését, illetve egy új differenciálművet foglal magában. Az új autó tervezésére koncentrálunk jelenleg teljes mértékben. Zajlanak a szívó és kipufogó rendszer áramlástani szimulációi, tervezés alatt áll a váz, az üzemanyagrendszer, a hűtőrendszer, a futómű alkatrészek és még sok más.

– Milyen szponzorok támogatására van szükségetek?
– A 2017-es szezonban – az előző évekkel ellentétben – az autó minden alkatrészét le kell gyártani vagy meg kell vásárolni, így nagy szükség van gyártásbeli, illetve pénzügyi támogatásra egyaránt. Az idei költségvetésünk jelentős bővítésére lesz szükségünk a következő szezonban. Ezek mellett folyamatosan keresünk olyan cégeket akik szakmai fejlődésünkben tudnak támogatni oktatásokkal.

– Milyen versenyekre készültök jövőre?
– A két magyar Formula Student versenyen mindenképpen ott leszünk. A többi a költségvetésünktől függ. Szeretnénk a lehető legtöbb versenyen részt venni, mivel rengeteget tanulunk az ilyen megmérettetéseken.

– Sok kritika éri az oktatási rendszert, hogy látod, mit kellene változtatni rajta?
– Úgy gondolom, hatalmas változásokra van szükség az oktatás terén – legyen az felsőoktatás, közép- vagy általános iskola. Alapvető probléma, hogy az oktatási intézmények nem fordítanak elég súlyt a legfőbb feladatukra, ami pedig az lenne, hogy felkeltsék a tananyag iránti érdeklődést a hallgatókban, majd biztosítsák a megfelelő hátteret, ahonnan ezt a tudást meg tudják szerezni a hallgatók. Ha ezek adottak, nincs is szükség másra. Akit érdekel a mérnöki munka, szeretne mérnökként dolgozni és elég motivált az meg fogja tanulni az anyagot. Nagy hiányossága az intézményeknek, hogy kevés az igazán jó tanár. Ha valaki kiválóan érti a mérnöki szakma bizonyos területét, az még nem azt jelenti, hogy ezt a tudást képes is átadni. Akkor lesz valaki jó tanár, ha motiválni tudja a hallgatót arra, hogy megtanulja az anyagot. Első és legfontosabb lépés – amiről rengeteg oktató megfeledkezik – hogy a félév elején tisztázni kell, hogy pontosan mit is takar a tárgy, miért fontos, és a mérnöki munka során hol tudjuk majd hasznosítani a megszerzett tudást. Sok hallgatótársamtól hallom, hogy nem is tudják, miért tanulják az adott tárgyat. Másik hiba, hogy a hallgatók készen kapják a tudást és semmit nem kell tenniük, mint bemagolni és a vizsgáig tudni. Azok az információk maradnak meg igazán hasznosítható tudásként, amire az ember magától jön rá, nem az, amit készen megkap. A vizsgákon általában nem azt mérik fel, hogy a megszerzett tudást valóban megértette-e a hallgató és alkalmazni is tudja, hanem hogy adott – általában rövid – idő alatt vissza tudja-e adni azt, ami az előadáson elhangzott.

– Mi az, ami szerinted jól működik a felsőoktatásban és előre viszi a hallgatókat abban, hogy használható, gyakorlati tudást szerezzenek?
– Jó ötletnek tartom – amit az egyetemünkön is egyre sűrűbben lehet látni –, hogy dolgozó mérnököket hívnak óraadó tanárnak, akik a mindennapi munkájuk során szerzett tapasztalatot adják tovább a hallgatóságnak. Ez a legtöbb esetben jól működik. Viszont hiába minden szakmai tapasztalat, ha az illető híján van tanári tudásnak és tapasztalatnak. Volt részem néhány olyan előadásban az elmúlt félév során, ami hihetetlen izgalmasnak és érdekesnek tűnt az első félórában, viszont a végére a hallgatóság egy része eltűnt vagy aludt, a maradék pedig azért küzdött, hogy ébren tudjon maradni és le tudja jegyzetelni az amúgy roppant érdekes tananyagot. A tananyag felülvizsgálása is nagyot lendítene az oktatáson. Szerintem sokkal nagyobb súlyt kellene fektetni a szakmai idegennyelvi tárgyakra, illetve az alapozó tárgyakra. Sok másod- és harmadéves hallgatóval találkozok, akiknek néha a szakmai alapokkal is gondjuk akad. Ezek mellett a gyakorlati oktatásra fektetnék nagyobb figyelmet. A duális képzést roppant jó módszernek tartom, viszont úgy látom ez, még nem forrta ki magát Magyarországon, rengeteget kell még fejleszteni rajta mire tényleg eredményes lesz ráadásul a hagyományos oktatás hiányosságai szintén befolyással vannak rá.