Autopro Blog Játék a határokkal: tényleg minden gyártó csal?

Játék a határokkal: tényleg minden gyártó csal?

Gégény István | 2016.01.21 07:19

Játék a határokkal: tényleg minden gyártó csal?

Botrány botrány hátán, nyomozás, motozás és úgy általában a gyanú sötét árnyéka mételyezi a globális járműipar jelenét és jövőjét. Fontos a tiszta verseny, de a részvényrángatás a ló másik oldalának tűnik.

Hirdetés

Az, hogy a dízelbotrány lassan fél éve napirenden van, sőt, heti szinten képes fordulatokat generálni az ügy, nem igazán jellemző a járműiparban. Voltak, sajnos talán lesznek is hasonló esetek, de amit a Volkswagen az iparágba vetett bizalom ellen elkövetett, lassan gyógyítható seb.

Érthető, hogy ilyen feszült helyzetben minimum óvatosságból érdemes körültekintően feltérképezni, vajon más vállalatok nem vezetik-e orruknál fogva a hatóságokat, a vásárlókat, a közvéleményt és a riválisokat egyaránt. Noha menetrendszerűen felbukkantak utalások, vádak bizonyos további gyártókkal szemben, eddig úgy tűnik, nincs nyoma ilyen jellegű adathamisításnak a szakmában.

Ebbe a történetbe hozott új színt a Renault főhadiszállásán és két további telephelyén mintegy rajtaütésként végrehajtott kvázi házkutatás – nem titok, hogy emissziós csalásra utaló módszert, eszközt kerestek, ám nem találtak a nyomozók. Ez a történet azonban teljesen másról szólna alapvetően, mint a VW dízelmanipulálós ügye: amíg ott jogosnak mondhatóan zuhant mélybe a részvények aránya, a francia OEM esetében a be nem igazolódott gyanú is képes volt 22 százaléknyit rontani a Renault-árfolyamon. Jól van ez így? Aligha.

Segoléne Royal környezetvédelmi miniszter ráadásul olyan kiszólást tett a nyomozást követően, amiről nagyjából mindenki tudott, de hivatalosan senki nem nagyon beszélt róla, a Qatar Airways vezérigazgatóján kívül: a Renault gyári emissziós értékei ugyan eltérnek a valós forgalomban produkált adatoktól, de a tárcavezető szerint nem ők az egyetlen ilyen autógyártó.

Tehát sokan csalnak – értelmezheti a célzást az egyszeri hírfogyasztó, és bátran hozzá is tehetjük: gyakorlatilag minden gyártó esetében ugyanez a helyzet. Csakhogy amíg a manipuláló szoftver alkalmazása tudatos átverés, addig a gyári, a valóságtól általában távol állóan ideális körülmények között végzett tesztek adatainak közlése törvényes, ma még. Tipikus apró betűs adat, erősen megcsillagozva: „gyári érték”, amit szorozzunk meg bátran 1,5-8 közötti értékkel, egyéb tényezőktől függően (az Európai Bizottság statisztikája szerint átlagosan 400 százalékkal tér el a valós emissziós adat a gyári értéktől az öreg kontinensen).

Már megoldás is született a kétségkívül finomhangolásra szoruló gyakorlat megváltoztatására: 2017. január 1-től új módszerrel, a laboreredmények mellett valós forgalomban végzett tesztekkel is mérik majd a káros anyagok kibocsátását.

Trükközésre, apró betűs ügyeskedésre ezt követően is lesz lehetőség, ugyanakkor az ilyen szabályozási lépés sokkal korrektebbnek tűnik az autóipar domináns szereplőinek akár rövid távú lejáratásánál.

A jövőre vonatkozóan sem maradunk vonatkozó kihívások nélkül, ugyanis az elektromos hajtású modellek esetében az általánosan hangoztatott hatótáv általában olyan érték, amit legfeljebb „szakadékban, hátszéllel” tud teljesíteni az adott autó. Ha klímát használunk, ha többen utazunk a kocsiban, ha tél van, ha sok az emelkedő, ha egyéb módon is leterheljük az akkumulátort, akkor bizony könnyen akár meg is feleződhet az a szépnek hangzó hatótáv. Hazudik ilyenkor a gyártó? Nem, csupán technikai paramétereket közöl a jármű képességeiről.

Amennyiben tényleg az ember áll a közlekedés középpontjában, akkor ideje életszerűbbé tenni a mobilitáshoz kapcsolódó információkat is. Ám ha baltával fogunk hozzá, ugyancsak az ember – a munkavállaló, a gazdaság, a járműiparból is élő társadalom – láthatja kárát az elszánt rendrakási vágynak.

Slusszpoénként pedig álljon itt egy tavalyi felmérés eredménye.

Hirdetés

Kiemelt Partnereink