Még többet akarnak kisajtolni az alumíniumhab-szénszövet kompozitukból a Kefósok

– Sűrű évet hagytatok magatok mögött: milyen eredményekre emlékeztek a legszívesebben vissza?
Siteri Mátyás: 2016 egy munkával és eseményekkel teli év volt számunkra. Rengeteget dolgoztunk mind szellemileg, mind fizikailag, hogy megvalósíthassuk az álmunkat, megalkossunk egy versenymotort, amivel részt veszünk egy nemzetközi versenyen Spanyolországban. A belefektetett idő és energia meghozta a gyümölcsét, mivel részt tudtunk venni a versenyen és kivalóan helyt álltunk egy rendkívül erős mezőnyben. Hazai fronton se voltunk tétlenek, számos új kapcsolatot alakítottunk ki, amelyek eddig is és a jövőben is hasznunkra fognak válni. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy sikeres év áll mögöttünk. A spanyolországi versenyen az alumíniumhab-szénszövet kompozit alkalmazásunkat harmadik hellyel jutalmazta a szakmai zsűri, emellett az ügyességi számban ugyancsak harmadik, a fékteszt során pedig második helyezést sikerült elérnünk. Hazai keretek között maradva, magunkénak tudhatjuk a Henkel Ragasztás-technológiai Innováció Pályázat első helyezését és a Techtogether Automotive Hungary leginnovatívabb csapatnak járó különdíját. Sikerként könyveljük el csapaton belül azt is, hogy a verseny előtti utolsó hetek rendkívül feszített tempója közben a csapat összetartott és mindenki szeme előtt a közös cél lebegett: egy kifogástalan versenymotor megépítése.

– Idén hogyan fog átalakulni a motor? Milyen változásokat terveztek?
Siteri Mátyás:A 2017-es év főként a mostani jármű optimalizálásáról fog szólni. Szeretnénk minél jobban kiaknázni a kompozit vázunkban rejlő lehetőségeket. Mivel az alumíniumhab-szénszövet kompozit alkalmazása világújdonság a motorsportban, minél több tudományos vizsgálatot szándékozunk végezni a lehető legkönnyebb és legoptimálisabb váz megalkotásának érdekében. Az alumíniumhab, amit használtunk 5,4-szer könnyebb a tiszta alumíniumnál. Így lett a vázunk 7 kg, a lengőkarunk pedig mindössze 3 kg. Emellett a motorkerékpárunk dinamikai viselkedését is vizsgálni fogjuk, hogy tökéletesítsük annak versenypályán való mozgását.

– Hogy néz ki az idei versenynaptárotok?
Siteri Mátyás: Az év első felében a MAMI kupán való részvétel van tervezetben. A MotoStudent versenyt kétévente rendezik meg, mivel minden versenyre egy teljesen új prototípust kell megtervezni és megépíteni. Ez év szeptemberétől, miután megkaptuk a verseny szervezőitől a kötelezően beépítendő alkatrészek legfontosabb paramétereit, megkezdjük a következő prototípusunk tervezését.

– Miféle segítséggel tudnának az autóipari cégek mögétek állni? Mire van szükségetek leginkább, hogy még jobban teljesítsetek a versenyen?
Tímári Attila: Legjobban az eszközparkunk van elmaradva. Minimális saját szerszámmal rendelkezünk, így amikor gyorsan kell valamit szerelni vagy gyártani, akkor telefonálunk, hogy kitől tudunk kölcsönkérni, vagy esetleg az egyetemen megtalálható-e az, amire szükségünk van. Nehézséget okoz az is, ha a jármű szállítását kell megoldani. Ha sikerülne ezen problémák megoldására támogató cégeket találni, akkor a haszontalan időtöltéseinktől és aggódásinktól megszabadulva fejlődhetnénk tovább, hogy újabb célokat teljesítsünk. Emellett meg kell említenem, hogy az idén egyértelműen elindulunk az elektromos hajtások irányába. Ennek köszönhetően újabb cégek bevonására lesz szükségünk.

– Mi tölti ki jelenleg az időtöket?
Siteri Mátyás: Mivel ez egy egyetemi verseny, ezért egyetemi hallgatókra van szükségünk. Több korábbi csapattagunk végzett az egyetemi tanulmányaival, így a hiányt pótolni kell. Jelenleg minden csapattag bővíti a saját szakmai tudását, hogy a következő évben újult erővel és még hatékonyabban láthassunk munkához. A csapatbővítés mellett keressük a további támogatókat.

– A korábbi tagok már mind dolgoznak. Hogy látod, milyen kezdőfizetéssel lehet Magyarországon elhelyezkedni? Milyen fizetés adhat okot elégedettségre?
Siteri Mátyás: Ez szerintem nagyban függ attól, hogy az adott mérnök milyen szakmai területen dolgozik, valamint attól, hogy a cég az ország melyik területén található. Ha a tervezésnél maradunk, akkor a nettó 300 ezer forint kezdőfizetést elfogadhatónak tartom, viszont ha a versenymérnöki szférát nézzük, ez a szám lehet lényegesen nagyobb is.

– Egyre többen mennek külföldre, aminek a fő mozgatórugója az anyagi előnyök és a karrierépítés. Mit gondoltok a külföldi munkáról?
Siteri Mátyás: Mint sokan másoknál, így a csapat tagjaiban is felmerült a gondolat, hogy külföldön vállaljon munkát. A nyugati országokban a magasabb átlagkereset és a magasabb életszínvonal nyugodtabb életvitelt eredményez, ami nem elhanyagolható szempont. Azonban az idegen kultúra és nyelv miatt kívülállónak érezheti magát az ember, valamint nagy esély van arra, hogy meg kell válni a családtól, az itthoni társaságtól. Ezektől eltekintve, vannak olyan szakmák, amikben itthon kevésbé vagy egyáltalán nem lehet érvényesülni.

– Mit gondoltok, a csapat tagjai milyen területen tudnak a munkavállalás során a legjobban érvényesülni?
Siteri Mátyás: A járműépítő versenyeken való részvétel már korán mérnöki szemléletet fejleszt ki a hallgatókban, amelyek később az ipari vállalatoknál kamatoztathatnak. Megtanulnak csapatban határidőre dolgozni, ami az összes ipari területen hasznos. A hallgatók területspecifikusan képzik magukat már a csapatban is, így érdeklődésüknek megfelelően foglalkozhatnak akár gépészettel, elektronikával, szimulációkkal, járműdinamikával, anyagtechnológiával satöbbi. Az autóiparban szükség van az egyszerűbb alkatrészek tervezésétől kezdve a bonyolultabb áramlástani szimulációkon át a megfelelő anyagtechnológiákban jártas szakemberekre. A járműipar szépsége, hogy minden műszaki beállítottságú ember megtalálja az érdeklődésének megfelelő munkát, és ezeknek a tapasztalatoknak megszerzését már az egyetem során megkezdheti a versenycsapatok által.

– Sokan bírálják az oktatást, főleg amiatt, mert nem ad elég gyakorlati ismeretet. Ezzel egyetértetek? Min kellene változtatni?
Siteri Mátyás: Jelenleg az oktatási intézmények túlnyomó többsége az elmélet tudás átadására helyezi a nagy súlyt. Ez valóban fontos, azonban keveset ér ez a tudás, ha nem tudja a gyakorlatban alkalmazni a hallgató a tanultakat. Fontos lenne a hallgatókat probléma megoldó szemléletre nevelni. Ezt lehetne akár közös projektfeladatok, akár vizsgafeladatok által, ahol a diákok elé egy megoldandó szakmai problémát helyeznek és a lehető legéletképesebb módszert kell kitalálni annak megoldására. Ez aktív gondolkodásra serkentené a diákokat.