Magyar navigació, brazil siker, nemzetközi karrier

– Hogyan kerültél kapcsolatba a navigációs megoldásokban utazó céggel?
– Amikor állást kerestem, igyekeztem feltérképezni azokat a vállaltokat, ahol el tudom képzelni a jövőm, így találtam rá az NNG-re és termékeire, az iGO Navigációról szóló cikkekre is. Úgy döntöttem, személyes bemutatkozásra keresek lehetőséget, mert én nem igazán hiszek a levelekben, e-mailekben. A Műegyetemi állásbörzén rövid beszélgetés után adtam le a jelentkezésemet, a többi pedig már történelem.

Baksa Anita

– A feladataid közé tartozik az ügyféligények felkutatása, menedzselése, a belső fejlesztések felügyelete. Tiéd a teljes termékéletciklus menedzsment a stratégiai tervezéstől a megvalósításig, elsősorban a dél-amerikai régióban; Brazíliában, Chilében, Kolumbiában és Mexikóban. Mivel jár ez a mindennapi munka során?
– Az ügyfelek felkutatása elsősorban személyesen történik az utazások során. Ezt követően fokozatosan összegyűjtöm az ügyféligényeket, szerződés készül, amelyek alapján tervezem a belső fejlesztéseket, erőforrásokat, kapcsolódó tesztelést estenként a célországban is. Az iGO szoftvert ezután az ügyfél ellenőrzi, hogy az előzetesen meghatározott kritériumoknak megfelel-e. Ha szükséges finomhangolás, esetleg további módosítási kérés érkezik a partnerünktől, akkor ezt megvalósítjuk, és ezután adjuk át a terméket végső jóváhagyásra, majd gyártásra. A gyártást nem feltétlenül az ügyfelünk végzi, gyakran a hardver előállításakor installálják az iGO Navigáció szoftvert, ezért szükséges a gyártást végző vállalat technikai támogatása is. Ebből következően nagyon változatos egy napom, attól függően, hogy mely projektem épp melyik fázisban tart.

– Mit tartasz a munkád legérdekesebb szeletének?
– Azt hiszem, ez a megismerés, a felfedezés. Az új kihívások révén magamat is jobban megismertem és közben sokat fejlődtem. Nagyon szeretek emberekkel találkozni, ismerkedni, akik egy egészen más kultúra részesei, és néha nagyon máshogy gondolkodnak. Például egy találkozóra fél óra vagy akár több késéssel érkezni nem számít késésnek. Előfordult olyan eset is, amikor azt hittem, jól felkészültem villamos hálózati csatlakozó átalakítóval, de kiderült, abban a szállodában, ahol megszálltam, ilyen villával semmit sem fogok tölteni. Izgalmas péntek este 10-kor töltőt keresni egy nagyvárosban helyismeret nélkül. De kellett már SIM-kártyát vásárolnom Kolumbiában és Costa Ricán is, mert bár a magyar telefonszolgáltató előzetesen azt igazolta vissza, van roaming partnere ezekben az országokban, én mégis telefon nélkül maradtam. Az első ilyen alkalmakkor nagyon megijedtem, hogy egyedül hogyan oldom meg a problémát. Azóta tudom, hogy hiába az alapos előkészület, mindenre nem lehet előre gondolni.

– Hol van a székhelyed?
– Budapestről, az NNG központi irodájából látom el teendőimet, de gyakran utazom, így az ügyfelekkel rendszeres a személyes kapcsolattartás, ugyanakkor a napi jelenlét nem szükséges. Szerencsére, hiszen nehéz is volna; Dél-Amerika sok országában vannak partnereink. Néha nem is érzékeljük, de hatalmasak a távolságok: Brazília az ötödik legnagyobb területű állam az USA-t követően. Ha csak két nagyváros között kell utazni, arra is egy napot kell számolni.

– Hogy látod, mi a legnagyobb különbség Magyarország és Dél-Amerika között?
– Szinte minden! Akárhányszor is láttam már, újra és újra megdöbbentenek a két Magyarországnyi nagyvároson: a 20 millió fölötti Sao Paulón és Mexikóvároson. A mai napig is kihívás az évszakok eltérése, amikor a magyar nyárból a brazil télbe érkezek vagy fordítva. Hatalmas kontrasztokkal is találkozok, nagyon mély szegénységgel és fényűző csillogással, akár egymástól néhány méterre. Az emberek a gondok ellenére azonban alapvetően mosolygósabbak, talán az Európában ismert mediterrán hangulathoz állnak közelebb.

– Mire vagy az eddig elért eredmények közül a legbüszkébb?
– Az ügyfeleimmel nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom, és azt hiszem, ez a sokszor baráti hangnem és bizalom az, amire a legbüszkébb vagyok. Bár ugyanazt a nyelvet beszéljük, sokszor kiderült már, hogy mégsem. A spanyol – bár a világ húsz országának anyanyelve –, az egyes országokban igen eltérően hangzik. Sok a saját nyelvi fordulat, az egyik kedvencem Bogotára jellemző: ők udvariasan a pincértől azt kérdezik, meg tudná ajándékozni egy vízzel/kávéval. Ez még a többi spanyol anyanyelvű számára is megmosolyogtató, hiszen az ajándékozás azt sugallja, hogy nem kell érte fizetni. Örülök, hogy most már az akcentusok mellett több ilyen helyi fordulat is érthető a számomra.

– Az NNG rendkívül gyorsan fejlődő cég, egyre nagyobb elismertséget vív ki magának világszerte. Mit érzel ebből a napi feladatok során?
– Hihetetlen sikeresek vagyunk, ez gyakran engem is megdöbbent, mennyire. Számomra a legszembetűnőbb a partnereim hozzáállása és elismerése. Amikor három évvel ezelőtt először látogattam el hozzájuk, elégedettek voltak a navigációs szoftverünkkel, de mégiscsak egy magyar cég képviseletében voltam ott a távoli Európából. A növekedésünknek köszönhetően a nemzetközi sajtó is sokat írt rólunk, dél-amerikai kiállításokon is részt vettünk, így az NNG-t már nem csak rajtam keresztül ismerik. Sőt, csapatunk tovább bővült és helyileg Brazíliában, Sao Pauloban székelő, portugálul beszélő munkatársakkal is kiegészült. Így már nem csak a spanyol ajkúakat tudjuk anyanyelvükön megszólítani. Ez nem csak gesztus, sokszor igen sokat segít a pontos megértésben, és nagy segítség az újabb partnerkapcsolatok felkutatásában.

– Mik a hosszú távú terveid? Magyarország tud elég lehetőséget adni neked?
– 2010-ben kerültem az NNG-hez, azóta mindig újabb és újabb kihívásokkal találkoztam, fokozatosan haladtam előre. Akkor a vállalat 180 fős volt. Most közel 900-an vagyunk, és biztosra veszem, hogy tovább fogunk bővülni. Hogy pontosan mik lesznek azok az új feladatok, amikkel szembesülünk, még nem tudom, de a múlt tapasztalatából kiindulva sok izgalmas kihívás lesz bennük. A jövőmet most az NNG-nél látom, és Magyarországon, esetleg Dél-Amerikában is el tudom képzelni a későbbieket.

– Milyen fokokból álló ranglétra vezetett a jelenlegi beosztásodig?
– Mint említettem, 2010-ben csatlakoztam az NNG csapatához PM support engineerként, ami kifejezetten technikai pozíció volt. Másfél év után projektvezető lettem, igazi ügyfélkapcsolatokkal, amire mindig is vágytam, majd 2014-ben lettem technical account manager, ami a projektvezetői feladatköröm kibővítését jelentette üzletkötői feladatokkal.

– A BME-n végeztél: mit gondolsz, mennyiben segített az intézmény az ipar követelményeinek megfelelő tudást adni?
– A BME elsősorban a szemléletemet formálta és a problémák megoldásához való hozzáállást. Azt gondolom, hogy az a probléma, amit meg tudsz fogalmazni, megoldható. Ha nem tudod megfogalmazni, még nem érted igazán. Innen lehet tovább lépni, és megkeresni azokat, akik tudnak segíteni nekem, hiszen nem tudok mindent egyedül megoldani, ez egy 900 fős csapatjáték.