Tízezerszámra vándorolnak el a magyar szakemberek, a helyükre nem érkeznek külföldi munkavállalók

Szerző: autopro.hu/P.M. | 2017.01.05. 09:35

Nincs olyan régió és szakma, ahol ne lenne munkaerőhiány: megnyomta a pánikgombot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Szerintük elkerülhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók behívása, különben visszaesik a gazdaság.

A statisztikák szerint 2015-ben 33 ezren hagyták el az országot, ez olyan, mintha Salgótarján kiürült volna. S a kivándorlás még nem ért a tetőfokára: egy friss kutatás szerint a magyarok 50 százaléka hagyná el az országot, ha megfelelő állásajánlatot kapna. A 34 év alatti férfiak 79 százaléka azonnal távozna, ha megfelelő munkát ajánlanának számára. A külföldön munkát vállaló magyaroknak a 44 százaléka 30, a 75 százaléka 40 év alatti, 32 százalékuk diplomás – olvasható a szakszervezetek.hu oldalon.

– Míg nyugatra tízezerszámra vándorolnak honfitársaink, addig helyükbe nem érkeznek külföldi munkavállalók. Magyarország határozottan nem célország. A nyugat-európai bérszínvonalhoz mérten alacsony keresetek kinek lennének vonzók? – tette fel a kérdést Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.

Májusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt nálunk. A helyzet drámai, ez késztette lépésre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét. A szervezet kidolgozott egy cselekvési tervet, amelyet a kormánynak is bemutatott. A munkaerőhiány alapvetően demográfiai okokra vezethető vissza, erre az elvándorlás rátett egy lapáttal. Ha ez valamilyen csoda folytán megállna, 2017-ben akkor is 40 ezerrel kevesebb dolgozó lenne a szükségesnél. Az MGYOSZ úgy véli, hogy a környező országokból, főleg az európai kultúrkörből, a tőlünk keletre és délre fekvő államokból érkezhetnének hozzánk munkavállalók. Lengyelországból is tömegével mentek el, ám a helyükbe egymillió ukrán érkezett.

A munkaadói érdekvédelmi szervezet számítása szerint első körben mintegy 40-50 ezer dolgozó érkezhetne külföldről. A nem EU-s országok esetében pedig könnyíteni kellene a munkavállalási vízum megszerzését.

– A sajtó félreértette, nem javasoltuk azt, hogy 250 ezer vendégmunkást telepítsenek be külföldről, csupán azt vetettük fel, hogy a súlyos munkaerőhiány kezelése érdekében szükség lehet harmadik országbeli dolgozókra!

A szervezet szerint elsősorban belföldön kell feltárni a mobilizálható réteget, s ha ez nem elegendő, akkor indokolt határon túl élőket ösztönözni arra, hogy jöjjenek Magyarországra. Az MGYOSZ úgy látja, hogy betanított és segédmunkára alkalmas lehet a közmunkában foglalkoztatottak egy része, ehhez azonban a kormánynak át kell csoportosítani a támogatásokat. Ily módon mintegy 40-50 ezer új munkaerő érkezhetne a gazdaságba. Az elképzelések szerint 2017-ben visszaszorul a közmunka, s olyan ösztönzőket vezetnek be, amelyekkel a tartósan munka nélkül lévők és a ma közmunkában foglalkoztatottak tömegével léphetnek be az elsődleges munkaerőpiacra.

A másik potenciális terület, ahonnan munkaerőt nyerhet a gazdaság, a közszféra. Az MGYOSZ alelnöke szerint az állami szektorban jó munkakultúrájú foglalkoztatottak dolgoznak, akik könnyen átképezhetők. De van teendője a kabinetnek a fiatal pályakezdők és az 50 feletti korosztály foglalkoztatása terén is, amely messze elmarad az uniós átlagtól. A testület szorgalmazza, hogy csökkentsék a munkaadói járulékterheket, ez adna mozgásteret a munkaadóknak arra, hogy emeljék meglévő dolgozóik bérét, s új munkavállalókat vegyenek fel.

– Kínszenvedés, ahogyan a foglalkoztatók erőlködnek, s próbálják a kvalifikált munkaerőt megtartani, küzdenek, hogy 15-20 százalékkal emeljék a béreket, ám nyilvánvalóan soha nem tudnak konkurálni a nyugati 3-4-szeres keresetekkel – magyarázta Rolek Ferenc. Érvelése szerint a munkaadók járulékterheinek csökkentése már rövid távon is megérné az államnak.

A magasabb foglalkoztatottság és a bérek növekedése folytán nagyobb lenne az adóbevétel, tehát a központi büdzsé is a haszonélvezője lenne. A járulékcsökkentés az MGYOSZ kalkulációja szerint éves szinten mintegy 100 milliárd forint bevételcsökkenést eredményezne a költségvetésnek, ám ez busásan megtérülne. Ha visszaesnek a beruházások, azon sokkal többet veszítene az ország.

Ezt javasolja a MGYOSZ:

  • Kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására
  • A reálbérek differenciált emelése, összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel
  • A munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre
  • A közmunkaprogramban foglalkoztatottak egy részének átsegítése a versenyszférába
  • A belföldi mobilitás élénkítése, közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése
  • A költségvetési szférában dolgozók részarányának csökkentése
  • Az aktív munkaerő-piaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés
  • Munkaerő-kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása EU-s pénzek bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal