Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Az LG elektródokkal támogatja meg a Teslát
2024.04.24 06:23
GANTTPLAN - Intelligens APS rendszer gyártásoptimalizáláshoz
2024.04.24 04:24
A Renault szerint az új modelljeik megdobják majd az eladásaikat
2024.04.23 17:17
Új ötletekkel készül a PEngineers a Techtogetherre
2024.04.23 16:18Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Takács János: egyre nagyobb szerepet kap a 3D nyomtatás, terjeszteni kell a technológiát
Február elsején konferenciát rendez a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE), melynek fő témái a tervezés és a különféle felépítő technológiák. Az egyesület elnökével beszélgettünk a programról.
– Milyen céllal rendezik meg a Gépészeti Szakmakultúra Konferenciát?
– A szakmakultúra, mint feladatkultúra legfőbb törekvése a munka elvégzése, az erőforrások e célhoz rendelése. Ezek az erőforrások a feladat elvégzéséhez szükséges személyek, eljárások, módszerek, technológiák. A gépészeti szakmakultúra tehát magában foglalja a tervezési – konstrukciós, formatervezési, értékelemzési és így tovább – és technológiai eljárásokat, amelyek a termék előállítását eredményezik. A 2015-ös konferenciánkon néhány előadás a szakmakultúra, a tervezési módszerek múltját, fejlődését tekintette át. Most elsősorban a jelenre és a jövőre kívánunk fókuszálni.
– Milyen témák köré épül fel a rendezvény?
– Az idei konferencia kiemelt területe a járműipar és a felépítő technológiák, a 3D nyomtatás és a rokon területei, valamint ezekhez kapcsolódó oktatás. A témák a versenyképesség és exportorientáció, értékalkotás, értéktervezés, marketing és vevőorientált fejlesztés, termékfejlesztés, technológia és anyagtudomány, elektronika és automatizálás területek köré épülnek.
– Miért kap a tervezés ilyen kiemelt figyelmet?
– A Gépipari Tudományos Egyesületnek számos szakosztálya van, ahol fontos terület a gépészeti tervezés. A digitalizációval, a tervezőszoftverek elterjedésével a tervezés és a gyártás folyamata felgyorsult, párhuzamossá váltak a tervezés, gyártástervezés, szerszám és készüléktervezés folyamatai, így lerövidültek a tervezési szakaszok. Ezekre a változásokra és az újdonságokra szeretnénk felhívni az érdeklődők figyelmét.
– A másik nagy téma a felépítő technológiák. Miért ezt a területet emelik ki?
– A lézerszinterezés húszéves szabadalmi jogai mostanában évülnek el, ezért rohamosan fel fog gyorsulni a használata. Az ipar nagy hasznát veszi már most ennek a technológiának, hiszen lerövidíti a tervezési időt, mert rövid időn belül 3D nyomtatással valósítható meg a prototípus. Nemrég indult a Budapesti Műszaki Egyetemen egy olyan projekt, ami a testreszabott humánimplantátumok additív gyártásának rendszerfejlesztését tervezi megoldani. A lézerszinterezés az egészségügyben is hatalmas változásokat fog hozni: gondoljunk a könnyűszerkezetes és a humán igénybevételekhez jobban igazodó csontpótlásra, ami a jobb csontbenövésekre is esélyt teremt.
– Sokszor éri az a kritika az oktatást, hogy nem tartja a lépést az ipar fejlődésével. Hogyan reagálna erre?
– Az ipar egyes szűkebb területeken előbbre jár, amit a szélesebb körű oktatás nem tud minden esetben követni, de az egyetemi kutatóhelyek, amelyek segítik a fejlesztést, ott fordított a helyzet, mert ebben az esetben az érintett kutatóhely a csúcsszinten van. Ezért fontos a szoros kapcsolat az ipar és az oktatás között. Az egyetemek ugyan lassabban fejlődnek, az egyetemek ugyanis azt vallják, akkor szabad széles körben tanítani valamit, ha annak már biztos gyökerei vannak, és amik már biztosan sikeresen működnek.
A konferencia kezdete: 2017.02.01. 09:00
Vége: 2017.02.01. 17:00
Helye: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Budapest XI. Műegyetem rakpart.) R. épület I. em.
Bővebben a GTE oldalán tájékozódhat.
