Szakemberhiány, Kína, olaj – ezért ráncos a cégvezetők homloka

A több mint 1400 cégvezető részvételével készült felmérés eredményei borúlátó világgazdasági kilátásokat jeleznek az elkövetkezendő 12 hónapra.

A kínai gazdaság egyensúlyának helyreállítása, a nyersolaj árának esései, valamint a geopolitikai biztonsági aggályok hatására összességében nőtt a világgazdaság növekedési kilátásai miatti aggodalom. Globálisan a tavalyi 37 százalékhoz képest a cégvezetők alig több mint negyede (27 százalék) számít a világgazdasági növekedés bővülésére a következő 12 hónapban, míg 23 százalékuk visszaesésre számít (2015: 17 százalék). Az optimizmus az észak-amerikai cégvezetők körében csupán feleakkora (16 százalék) mint a legoptimistább régiókban (Nyugat-Európa 33 százalék, Közel-Kelet 34 százalék). A kínai cégvezetők közel egyharmada (33 százalék) arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2016-ban lassulni fog.

Mit hoz a jövő?

Csökkent a cégvezetők optimizmusa cégük saját bevételeinek növekedési kilátásait illetően (35 százalék nagyon bizakodó, a tavalyi 39 százalékkal szemben). Az általános pesszimista hangulattal szemben csak az indiai (64 százalék), a spanyolországi (54 százalék) és a romániai (50 százalék) cégvezetők körében tapasztalható némi optimizmus. A legnagyobb változás a tajvani cégvezetőknél jelentkezett, akik közül mindössze 19 százalék nagyon bizakodó cége rövid távú növekedési kilátásait illetően, ami a tavalyi 65 százalék-hoz képest megdöbbentő, 46 százalékpontos esést jelent. A bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon bizakodó cégvezetők aránya azonban Svájcban a legalacsonyabb, 16 százalék, míg 2015-ben még 24 százalék volt.

A cégvezetők szerint az elkövetkező egy évben a legjelentősebb növekedési célpontok az Egyesült Államok, Kína, Németország és az Egyesült Királyság. A tíz legjelentősebb növekedési célpiac között Indonézia és Ausztrália helyét átvette Mexikó és az Egyesült Arab Emirátusok.

A fokozott geopolitikai aggodalmakkal párhuzamosan a megkérdezett cégvezetők kétharmada (66 százalék) szerint cégüknek ma több fenyegetettséggel kell szembenéznie, mint három évvel ezelőtt.

Mint az elmúlt években is, a cégvezetők a vállalatuk növekedési kilátásait érintő legjelentősebb fenyegetettségnek a túlszabályozást tekintik (79 százalék), ezzel az idei sorban a negyedik év, amikor a szabályozással kapcsolatos aggodalmak erősödtek. A geopolitikai bizonytalanság azonban a cégvezetőket aggasztó fenyegetettségek között a tavalyi negyedik helyről idén a másodikra ugrott, a válaszadók 74 százalék-ának köszönhetően. Ennek eredményeképpen az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása miatti aggodalom a másodikról a negyedik helyre esett vissza, de még mindig a cégvezetők mintegy háromnegyedét (72 százalék) nyugtalanítja. Az árfolyamok ingadozása miatti aggodalom a harmadik helyen szerepel (73 százalék).

A cégvezetők 61 százalékát a nemzeti és az üzleti érdekeket egyaránt fenyegető számítógépes biztonsági problémák is aggasztják. Az aggodalom az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság, illetve a bank-, a technológiai és a biztosítási szektor cégvezetői között a legerősebb (74 százalék).

Létszámbővítési tervek (%)

A cégvezetők mintegy fele (48 százalék) tervez létszámbővítést a következő 12 hónapban, ami tavalyhoz képest némi visszaesést jelent (50 százalék). Az üzleti toborzási tevékenység Indiában (70 százalék), az Egyesült Királyságban (66 százalék) és Kínában (57 százalék) a legélénkebb.

Továbbra is jelentős az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állásával kapcsolatos aggodalom (72 százalék). Az ilyen aggályok több iparágban, így például a szórakoztatóiparban és a médiában, valamint a technológiai szektorban különösen erősen jelentkeznek, de a hagyományosan a természettudományos, technológiai, műszaki tudományos és matematikai („STEM”) készségekre építő iparágakban is megjelennek. Földrajzilag az aggodalom az ázsiai csendes-óceáni térségben (81 százalék), a Közel-Keleten (83 százalék) és Afrikában (86 százalék) a legerősebb, Nyugat-Európában pedig a legalacsonyabb (59 százalék).

Van, ahol sokkal jobban aggódnak a munkaerő miatt (%)

A cégvezetők mintegy fele (49 százalék) arról számolt be, hogy vezetői utánpótlás programjukban módosításokat hajtanak végre. Eszerint a legfőbb döntéshozók felismerték, hogy a következő vezetői generáció tagjainak szélesebb körű készségekre lesz szüksége az összetett kihívások kezeléséhez, ideértve a technológiát, a szerteágazó fenyegetettségeket és az érintettek szervezeteikkel szembeni elvárásait. A cégvezetők 41 százalék-a úgy nyilatkozott, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a munkahelyi kultúrára és magatartásra.

A vezérigazgatók 56 százalék-a szerint a kormány számára kiemelt fontosságú kell hogy legyen az áttekinthető és hatékony adórendszer, a szakképzett, iskolázott és alkalmazkodókész munkaerő (53 százalék), valamint a fizikai és digitális infrastruktúra (50 százalék).

A válaszadók több mint kétharmada (77 százalék) véli úgy, hogy a technológiai fejlődés a következő öt évben átalakítja a vállalatokkal szembeni elvárásokat a kommunikáció, a beszámolás, a befektetés és a tervezés területén. Továbbá a vezérigazgatók 71 százalék-a véli úgy, hogy öt év múlva a sikeres vállalatokat az a cél vezérli majd, hogy értéket teremtsenek az érintettek szélesebb köre számára. A válaszadók 87 százaléka számára elsőbbséget élvez a hosszú távú jövedelmezőség a rövid távú jövedelmezőséggel szemben. Összességében úgy vélik, hogy a vevők és egyéb érintettek igényei a sikeres vállalatok számára fontosabbak lesznek, mint a részvényesek elvárásai.