Steyrből MAN

Az Osztrák Fegyvergyár igazgatósága 1916-ban – az első világháború alat – határozott az osztrák tehergépjárművek gyártásának megindításáról. 1917-ben ennek folyományaként megkezdődött a teherautók tervezése, majd a világháború végeztével, 1919-ben elkészült az első jármű a felső-ausztriai, steyri gyárban. 1925-ben az Osztrák Fegyvergyárat Steyr Werke AG-re keresztelték, amivel létrejött az osztrák ipar mai napig legismertebb nagyüzeme.

Steyr egy igen fejlett iparú, festői, felső-ausztriai kisváros

1934-ben az Austro-Daimler–Puch AG összeolvadt a Steyrrel, így létrehozva a Steyr–Daimler–Puch AG-t, amely teljes haszonjárműgyártását Steyr városába helyezte át. A korábbi kisebb sorozatok után 1941-ben – a Barbarossa-hadművelet évében – megindult az első nagysorozatban készített típus, a másfél tonnás, négykerék-hajtású, Typ 1500 A névre hallgató parancsnoki jármű gyártása, majd 1944-ben egy Steyr RSO jelű lánctalpas vontatót is felvett típusai közé a steyri gyár. Ebbe eleinte V8-as benzinmotorokat építettek, amiket később Deutz dízelmotorokra cseréltek. Mivel a Steyr–Daimler–Puch-nak ekkor még nem volt saját dízelmotorja, 1945-ben megkezdték ennek fejlesztését is.

A Steyr 380 licencei alapján készült hazánkban a Csepel D350-es teherautó

A háború végeztével Steyr városa az amerikai és a szovjet megszállási övezet határára került, ahol amerikai fennhatóság alá tartozott, ám mielőtt a szovjet csapatok elhagyták volna a területet, a steyri gyár gépeit bevagonírozták és a Szovjetunióba szállították. Szerencsére a gyár munkásai a gépek értékesebb részeit eddigre már kiszerelték és elrejtették, így 1946-ban újraindulhatott a sorozatgyártás a Typ 370-es, benzinmotoros teherautóval. 1948-ban végre megkezdődhetett a kor követelményeinek megfelelő dízel teherautó, a Typ 380-as gyártása is, amelyből a típus megszűntetéséig 36 000 darab készült. Ennek licenceit 1949-ben Magyarország megvásárolta a Szovjetuniótól, melyek alapján 1950. április 3-ára elkészült az első Csepel D350-es teherautó. A hagyományos csőrös forma utolsó steyri képviselője a Typ 580 volt, amelyet 1960-ban váltott az első buldogfülkés változat, a 680-as. Mindkét típusból készült összkerékhajtású kivitel is, ettől fogva pedig a jó terepjáró képességgel rendelkező teherautók gyártása a gyár legmeghatározóbb tevékenységévé vált.

A Steyr örökség az MAN-ben is tovább él

1968-ban bemutatták az akkoriban modernnek számító, jellegzetesen szögletes fülkéjű Steyr Plus sorozatú teherautót, amelynek formavilága az 1978-ban bemutatott 91-es és az 1986-os 92-es típuson is tovább élt. 1989-ben a Steyr–Daimler–Puch AG haszonjármű-üzletágát megvásárolta az MAN Nutzfahrzeuge AG, kihasználva a gyár Európán belüli elhelyezkedését és tapasztalatát az összkerékhajtású járművek gyártásában. 2005-ben Steyrben fejleszették, majd kezdték gyártani az MAN TGL modelljét, ami később a 2006-os év teherautója díjat is elnyerte. A gyár területe jelenleg 497 600 m², amiből 220 000 m² fedett. A gyártási folyamatok ezen belül 180 163 m²-en folynak. A gyárban pillanatnyilag végszerelt teherautók, fülkék és fülkeösszetevők is készülnek más MAN-üzemek részére.

Ez a TGM fülke a krakkói gyárba indul

Látogatásunk alkalmával először a présüzemen sétálhattunk végig, ahol kisebb-nagyobb présgépek TGX, TGA, TGM, TGS, TGL és katonai X kabinok lemezeit alakították a megfelelő formára. Ebben a gyárban még a régi gépházakba szerelt présgépek is a legmodernebb technológiával üzemelnek. Emberi közreműködésre csupán a gépek nyersanyagellátásánál van szükség, gépről gépre már robotok pakolják a lemezeket. Miután a lemezek elkészülnek egy vázra, majd egy kocsira kerülnek, amelyek különböző irányítóprogramok segítségével sorba rendeződnek és elindulnak a fényezőkamrák felé. A fényezés után megkezdődhet az összeszerelés, ahol már jóval több emberi munkára van szükség, bár itt is vannak olyan folyamatok – mint például a szélvédő beragasztása –, amelyeket teljesen automatizáltak. A szélvédő megfogásától, a ragasztózáson és a beillesztésen keresztül mindent robotkéz végez.

A motor alvázba emelése emberi irányítással, daruval történik

A kabingyártó gyáregység három részlegében összesen közel ezer munkás dolgozik tíz csapatban, ami 2009-ben – a válság tetőzésekor – csupán napi 145 polgári és 10 katonai fülkét, valamint további 226 fülkemodul legyártását jelentette. Ez a szám alig haladta meg a gyártókapacitás felét, minek okán csupán két műszakban folyt a termelés. 2010 közepén azonban enyhülni látszott a nyomás, a rendelésállomány újra növekedni kezdett, ezért ismét visszaálltak a három műszakos munkarendbe, amivel a steyri gyártókapacitást újra a maximum közelébe növekedhetett. Ez napi 250 polgári és 15 katonai fülkét, valamint 500 fülkemodult jelent.

A ZF különböző gyáraiból, többek közt Egerből érkeznek a váltók Steyrbe

A TGL/TGM gyártósoron is közel ötszáz munkás dolgozik, ahol 2008-ban 22 010, míg 2009-ben csupán 12 533 kész teherautót gyártottak, melyek közül a TGL-ek 4x2-es, a TGM-ek pedig 4x2, 4x4 és 6x4-es hajtásképlettel készültek. A 2010-es év azonban itt is enyhülést hozott: három műszakos munkarendben ismét napi 120 kész teherautó legyártására képesek az itt dolgozók. Azonban nem csak a szerelés, hanem a logisztika is igen fontos szerepet játszik a steyri gyár hétköznapjaiban. A harmadik részleg munkájában, a gyártás és a kiszállítás szervezésében további közel négyszáz alkalmazott vesz részt tevékenyen. A beszállítók szervezésében és ütemezésében nem lehet hibázni, mivel Steyrben nem rendelkeznek hatalmas raktárterületekkel, így gyakran a kamionokról egyenesen a gyártószalag végére kerül az áru. Ottjártunkkor éppen a motor-összeszerelő szalag végén várakozott már órák óta a Kőfuv Kft. egyik kamionja, amelyen Egerben gyártott ZF váltók és győri lemezek vártak lepakolásra.

A Qualitrans trélerei kettesével hozzák Magyarországra az elkészült teherautókat

De nem csak a lepakolásnál találkoztunk magyar szállítóval. Az elkészült járművek területén éppen egy Qualitransos kamionszállító pakolt fel TGL-eket. Kérdésünkre a járművezető elmondta, hogy míg 2008-ban hetente járt Steyrben, addig idén – bár kollégái már voltak – neki ez volt az első alkalom, hogy ide küldték. Ez természetesen nem pontos jellemzője a rendelésállomány csökkenésének, mégis jól mutatja, hogy az MAN ausztriai gyárát sem kerülte el a recesszió. Múltjára visszatekintve megállapítható azonban, hogy valamit nagyon tud a steyri gyár, ami mindig átsegítette a nehéz időszakokon. Ez a tudás a speciális, összkerékhajtású járművek gyártásában mutatkozik, legyenek azok akár civil, akár katonai felhasználású egységek.

Képgaléria (45 kép)