Parragh László a szakemberképzésről: egy lépéssel előrébb járunk

– Mit gondol, milyen próbatételekkel kell idén megküzdeni a magyar vállalkozásoknak?
– Kedvező évet zárt az ország 2015-ben, a magyar gazdaság jó állapotban van, Európában a leggyorsabban növekvő gazdaságok között szerepel. Tartósan fenntartható pályán áll. A járműipar kiemelkedően teljesített, ez annak is köszönhető, hogy egyre jobban beépültek a magyar cégek a beszállítói láncba: több alkatrész készül hazánkban, ami a végtermékbe kerül be. Ez a tendencia fog folytatódni 2016-ban is. Úgy vélem, idén is uniós átlag felett teljesíthet a magyar gazdaság, 2,3-2,4 százalék közé várják a jövő évi, többnyire a fogyasztás vezérelte GDP-növekedést, a fogyasztást pedig a bővülő foglalkoztatás, illetve a csökkenő személyi jövedelemadó segíti, a kivitel dinamikája továbbra is élénk marad, növelve a többletet a folyó fizetési mérlegben. Idén olyan kihívásokkal is szembe kell majd néznie a gazdaságnak, amelyek kimenetele egyelőre megbecsülhetetlen, például a klímahatás, egyes térségek túlnépesedése, a migrációs helyzet, az Európai Unió sorsa.

Parragh László

– Nyugati autóipari vállalatok keresik a megoldást, hogyan tudnák a menekülteket alkalmazni, sőt, Solt Tamás, a szengotthárdi Opel korábbi ügyvezetője úgy fogalmazott: nem zárkózik el a gyár a képzett menekültek foglalkoztatásától.
– Akadnak egyedi példák, de úgy vélem, a magyar gazdaság ilyen értelemben a migránsokból nem fog tudni profitálni. Egyébként sem végcélja a menekülteknek Magyarország, aki pedig maradna, nem hinném, hogy a képzettek közül kerülne ki.

– A jelenlegi uniós költségvetési periódusban az a cél, hogy a források hatvan százaléka a gazdaságba áramoljon. Mit gondol, hogyan lenne célszerű felhasználni a befolyt összeget?
– Mivel bővül a gazdaság, bővíti a kapacitásait, ezért az uniós forrásoknak van felszívó képessége. Éppen ezért az a meglátásom, hogy kutatás-fejlesztésre, gépbeszerzésre és telephelyfejlesztésre érdemes fókuszálni a kkv-knak.

– Mit tesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azért, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a kkv-k?
– A kkv-k fogalma mindig is vita tárgyát képezte, hozzátéve, hogy amit hazánkban kkv alatt értünk, azok leginkább mikrovállalatok. Azokat a cégeket sorolnám ebbe a fogalomba, aminek van jövőképe, fejlődőképes, nem pedig máról holnapra él és a mindennapokért küzd. Minden vállalkozás jövőjéért elsősorban a menedzsment a felelős, de természetesen nem mindegy, milyen a gazdasági környezet. A kamarák mindent elkövetnek azért, hogy a gazdasági szereplőket körülvevő környezet a legjobban támogassa a versenyképességet.

– Hogyan lobbizik a jobb gazdasági környezetért a kamara?
– Konkrét programot dolgoztunk ki, melyből megemlíteném egyebek mellett, hogy szervezünk tagjainknak B2B eseményeket, igyekszünk feltárni a külpiacokat, felügyeljük a tanulóképzést. Ötvenezer diák képzését felügyeljük a duális képzésben. Elmondjuk véleményünket a felsőoktatás és közoktatás átalakítása kapcsán is, miként javaslataink markánsan megjelentek az adórendszer és az adóhatóság átszervezése során.

– Hogyan képes befolyással bírni a kamara a munkaerő-utánpótlásra?
– A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságokkal, az MFKB-val közösen dolgozunk azon, hogy feltérképezzük, az adott területen milyen képzettségű szakemberekre van, illetve lesz szükség a jövőben. Egy lépéssel előrébb járunk mindig. Ennek megfelelően próbáljuk befolyásolni a szakképzési intézmények működését, az indított osztályokat és az oktatott tananyagot. Ebben a témában kifejezetten Ausztria, Dánia és Németország a példa.