Nemcsak a bérek határozzák meg a régiónk versenyképességét

Míg a kilencvenes években Kelet-Európában az innováció hatására nagy javulás volt megfigyelhető, más szemszögből nézve nagy számú kivándorlás következett be. Ez a kivándorlás ezt követően is folytatódott, kisebb-nagyobb mértékben. A kivándorlás megfékezésére elsődleges megoldás lehetne egy színvonalas oktatás kialakítása, majd annak összehangolása a foglalkoztatási igényekkel. Régiónk országainak többsége habár elért egy bizonyos fejlettségi szintet, kifejezetten növekedést azonban inkább a feltörekvő országok mutattak. Az ország nemzetközi versenyképességét elsődlegesen az árak és a bérek színvonala határozza meg, emellett azonban még számos tényező is szerepet játszik, mint pl. infrastruktúra, egészségügy, a korábban említett alapoktatás, munkaerőpiac, technológiai fejlettség, stb. Az egyik német vezető napilap közölt adatai szerint az alábbi adatok rajzolódtak ki az utóbbi időben: míg az összromániai munkaerő 15%-a dolgozik más országokban, a bolgárok 10,8% a litvánok 8,2% Szlovákia 6,4% a lengyelek 6,1, illetve Magyarország 4,5%-kal követi őket. Amennyiben a céges beruházásokat nézzük, alapvetően a képzett munkaerő, kedvező adórendszer és a munkaerőköltségek alacsony szintje tekinthetők legfontosabb szempontoknak. Közép- Európa sokak számára kedvező helyként van számon tartva. Több évtizedes autóipari múlttal rendelkezünk, emellett pedig nagy ütemű fejlődés kezdődött az utóbbi időben. Kelet-Magyarország alacsony bérei, és erős műszaki képzést nyújtó felsőoktatási intézménye(i) - pl. Miskolci és Debreceni Egyetem - miatt vonzó hely, mivel a kék- és a fehér- galléros állományt alacsony költséggel szerezheti meg. Ezen kívül meghatározó az M3-as autópálya, valamint az előző rendszerben csődbe ment vállalatok által hátrahagyott infrastruktúra. Bérezést tekintve Nyugat-Magyarország kedvezőbb helyzetben van, az ipar fejlettségi szintje is magasabb, sűrűbb az autópálya hálózat, ezen felül minden béren kívüli juttatásban, szolgáltatásban és életszínvonal szempontjából fontos aspektusban jobban teljesít a nyugati régió. Munkaerőhiányt az ország keleti és nyugati részén egyaránt tapasztalhatunk. Azon régiók, ahol ennek mértéke drasztikus, hátrányt szenvednek az új beruházások területén. Ezen térségekbe nem hoznak új folyamatokat, a kapacitás és a hatékonyság is alacsonyabb. Ez inkább Kelet-Magyarországon jellemző, mivel innen inkább elvándorolnak, mintsem érkeznek munkavállalók.

Szellemi területen folyamatosan munkaerőhiány van, és minden bizonnyal ez várható az elkövetkező néhány évben is. A nyugat-magyarországi helyzetet sokkal jobban érinti a kialakult munkaerőpaci túlkereslet, mint a keleti országrészt. Az utánpótlásnak megfelelő mennyiségben kell nőnie úgy, hogy mindeközben a minőség nem romlik. A Kelet-Magyarországon található nagyvárosok, mint Szeged, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza azonban kezdenek felzárkózni a nyugati nagyvárosok színvonalához. Habár nem azonos szintet képviselnek infrastruktúra, egészségügy terén, viszont komoly fejlődés fedezhető fel a városfejlesztés, szórakozás és oktatás területén (komoly középfokú és kifejezetten fejlett felsőfokú intézmények – Miskolci Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyíregyházi Főiskola, Károly Róbert Főiskola). Munkáltatói oldalon sok cég van, amely 10-20%-kal alacsonyabb bért kínál a pályázóknak - a keleti országrészre sokszor ráhúzzák a „low cost” jelzőt - viszont egyre több olyan kiegészítő elemet alakítanak ki a bér mellé, amelyek vonzóvá tehetik csomag szinten az ajánlatot (albérlet támogatás, bónusz rendszer, céges buszjárat, stb.) Sok partnerünk a keleti országrészben beéri fizetésekkel a nyugati cégeket, pedig a hivatalos statisztika szerint az országos átlaghoz képest pl. Borsod vagy Szabolcs megyében 8-12%-kal alacsonyabbak az átlagbérek. Kelet-magyarországi jelölteket még tudunk nyugatra költöztetni a magasabb bérek, magasabb életszínvonal és nyugati infrastruktúra miatt, míg nyugat-magyarországiakat ezzel ellentétben nem tudunk keletre csábítani. Országos szinten is versenyképes bért kínáló partnereink is küzdenek a lokáció miatti elutasítással. Amennyiben az egyes szakterületeket nézzük, kijelenthetjük, hogy a mérnöki vagy más szellemi műszaki területen dolgozók mobilisabbak mint az egyéb szellemi területen tevékenykedők.

A témában junior és szenior jelöltek körében a Hays Hungary Manufacturing & Engineering divíziója készítetett egy felmérést, melyből kiderül, motiváció tekintetében mindenek előtt a pozíció feladatköre és az ezzel együtt járó felelősség, szakmai kihívás, nem utolsó sorban pedig a támogató struktúra, amelyek a legtöbb jelöltet motiválják. Fontos számukra, hogy valami újnak, innovatívnak legyenek részesei. Míg a fiataloknál a szórakozási lehetőségek és a fizetés az elsődleges szempont, családosoknál az infrastruktúra, óvoda, iskola, szabadidős tevékenységek. A témában meginterjúvolt junior jelöltünk nem szeretne külföldre költözni, itthon képzeli el a jövőjét, a főváros mellett esetleg még Győr-Moson- Sopron, amit vállalna. Családos jelöltünk mobilisnak mondható, szívesen költözne külföldre, főleg Németország és Olaszország érdekelné. Kelet-Magyarországra esetleg jó nevű cég miatt fontolná meg a költözést, ahol a cég neve egyet jelent a minőséggel, mert a minőség mögött beruházások, befektetések vannak mind a tárgyi, mind az emberi aspektust figyelembe véve. Németországból autóval viszont 6-7 óra alatt már haza tudnak jönni, a családjából többen is élnek kinn, ez jó példa számára. Saját lakás vásárlását egyelőre nem tervezik, szerintük túl gyorsan tud változni a multik világa (pl. egy adott termékcsalád gyártásának az áthelyezése Ázsiába, így szűnt meg a pozíciója az előző munkahelyén). Úgy érzi, hogy kislánya iskolás koráig abszolút mobilisak, utána minden bizonnyal nehezebb lenne a költözés. A jelölt szerint a legnagyobb probléma az, hogy a nagy gyártó cégek környékén szinte lehetetlen normális albérletet találni. Gond lehet még a céges autó hiánya, ugyanis itthon főként a menedzser pozícióba levők kapnak céges autót, a specialisták nem.

Az eddigi tapasztalatok és felmérések alapján a Hays Hungary műszaki toborzási divíziója úgy látja, a megoldás elsődlegesen a műszaki szakemberek házon belüli képzési volumenének növelése lehet. A tehetséges munkavállalókat ösztönözni kell a fejlődésre belső- és duális képzésekkel, tanulmányi szerződésekkel. Fontos az oktatási intézményekkel való együttműködés, az employer branding, illetve potenciális pályakezdők felkarolása. A Kelet-magyarországi cégeknek fontos lenne a megtartó erőt növelni, különböző fejlesztésekkel, mint pl. belső képzések, lakhatási támogatás. Habár még bőven van hova fejlődnünk, az utóbbi időben vett innováció még szárnyra kaphat és további fejlesztéseknek, újításoknak lehetünk szemtanúi.