Egyre világosabban látja az EU az autonóm vezetés technikai és jogi oldalát

Szerző: autopro.hu/P.M. | 2016.12.14. 08:30

Az elmúlt hónapokban több ízben foglalkoztunk már azzal, hogy egyes országok, mint például Németország vagy Ausztria milyen lépéseket tesznek az automatizált vezetés szabályozása terén. A közelmúltban Európai Uniós (EU) szinten történt egy fontos fejlemény, az Európai Bizottság (EB) ugyanis átfogó stratégiát hirdetett ebben a témában. Erről kérdeztük az autonóm közlekedéssel foglakozó jogi szakértőt, dr. Nyalka Csabát, a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédjét.

– Az Európai Bizottság 2016. november 30-án nyilvánosságra hozta a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) kiépítésének és működtetésének feltételeiről szóló európai stratégiát. Ezzel tehát az Európai Unió újabb lépést tett az autonóm közlekedés fejlesztése érdekében. Milyen jelentőséggel bír ez a döntés?
– A stratégia az idén áprilisban aláírt Amszterdami Nyilatkozat szellemében már kézelfoghatóbb, konkrétabb rendelkezéseket és intézkedéseket tartalmaz. Ahhoz azonban, hogy megértsük a stratégia jelentőségét, először tisztázni szükséges, hogy mit is jelent a C-ITS. Ez olyan közlekedési rendszerek összessége, amelyek kommunikációs és információs technikák alkalmazásával lehetővé teszik a jármű-jármű és a jármű-infrastruktúra közötti információcserét és az így összegyűjtött információk felhasználását. Ezekben a rendszerekben a járművek kölcsönösen tudják tájékoztatni egymást különböző közlekedési körülményekről, így például a vészfékezés szükségességéről. Az infrastruktúrával való kommunikáció pedig szintén lehetővé teszi olyan problémák, mint például a forgalmi dugó vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok észlelését. A megszerzett információk birtokában a jármű vezetője, majd egy későbbi fázisban akár maga a jármű kellő időben és megfelelő módon tud reagálni a közlekedési eseményekre.

– Milyen célok mentén haladtak a döntéshozók? Milyen témákat érint a stratégia?
– A stratégia kiemelt célja, hogy a C-ITS-t 2019-re jelentős méretű földrajzi területen bevezessék. A szakemberek ettől azt várják, hogy a közlekedésbiztonság, a közlekedés hatékonysága és az utazással kapcsolatos komfortérzet jelentősen javulni fog. Az egymással és az infrastruktúrával egyaránt kommunikáló járművek sikeres működésétől nem utolsósorban azt is remélik, hogy ezzel az EU világviszonylatban versenyképes marad. A stratégia a C-ITS bevezetése kapcsán elengedhetetlennek tekinti, hogy a felhasználók az EU területét lefedve, folyamatosan tudják használni az egyre bővülő C-ITS-szolgáltatásokat. Az EB szerint egyértelműen el kell kerülni, hogy a belső piacon töréspontok alakuljanak ki, az egységes és összehangolt működés tehát alapfeltétel. Ezzel kapcsolatban a stratégia tartalmaz egy úgynevezett 1. napot, amelyen meghatározott C-ITS-szolgáltatásoknak már maradéktalanul kell működniük. Ilyenek többek között a lassú vagy álló járművekre, az úton zajló munkálatokra, az időjárási viszonyokra, a vészfékezés szükségességére vagy az egymáshoz közeledő járművekre történő figyelmeztetések. De az 1. napon már jelzéseket kell adni például a sebességkorlátozások, a közlekedési lámpák figyelmen kívül hagyása vagy az optimális sebesség vonatkozásában is. A stratégia meghatároz egy későbbi időpontot, az úgynevezett 1,5 napot is, amikor kiegészülnek az C-ITS-szolgáltatások, így új elemként már egyebek mellett az alternatív üzemanyaggal működő járművek töltőállomásaira vonatkozó, valamint parkolási és navigációs információkat is biztosítani szükséges a rendszerben.

– Milyen technikai feltételek állnak a stratégia mögött?
– A technikai megvalósíthatóság szemszögéből az EB sokat ígérőnek tekinti az ETSI ITS-G5-technológia és a celluláris hálózatok kombinációját. Ez azzal magyarázható, hogy a G5-technológia nagy biztonsággal tudja kezelni az információk valós idejű továbbítását, a hálózatokkal pedig kifejezetten nagy földrajzi lefedettséget és így jelentős fogyasztói kört lehet elérni. Már most megfogalmazott elvárás, hogy ez a hibrid kommunikációs megoldás a már említett 1. napon a lehető legjobban tudja támogatni a C-ITS-szolgáltatások működését. Ennek érdekében elengedhetetlennek tartották egy külön, kifejezetten a hibrid kommunikációra vonatkozó stratégia kidolgozását. Figyelemreméltó, hogy a dokumentumban ezzel kapcsolatban nincs határidő megjelölve, ami arra utalhat, hogy ebben a jelentős témában haladéktalanul kell eljárni az illetékes hatóságok, a szolgáltatók, a jármű- és kommunikációs eszköz gyártók és más ipari szereplők képviselőinek. A stratégia a technikák vonatkozásában külön nevesíti az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetet, amelynek szabványait és eljárását alkalmazni szükséges. A biztonságos működés érdekében a C-ITS-szolgáltatásoknak szigorú compliance-értékelésen is át kell esniük. Ez azonban nem szűkíthető le csak az 1. nap előtti időszakra, hanem azt követően is, például új szolgáltatások bevezetésekor vagy a már működő szolgáltatások új alkalmazási területekre történő kibővítésekor, így a jövőben a vezető nélküli járművek bevezetésekor is kötelező lesz ezen eljárások lefolytatása. A stratégia elengedhetetlen feltételként határozza meg azt is, hogy az egységes közlekedési rendszer különböző alkotórészei kölcsönösen és problémamentesen tudjanak együttműködni egymással. Ez a kölcsönös átjárhatóság az úgynevezett interoperabilitás. A C-ITS-szolgáltatások interoperabilitása szintén már az 1. naptól meg kell, hogy valósuljon. Ezen cél elérése érdekében a különböző előírásokat és szabványokat egységesen szükséges alkalmazni. Ebben a kérdéskörben a stratégia kiemelten támaszkodik a tesztvezetések során keletkező ismeretekre és tapasztalatokra, hiszen azok nem kizárólag elméleteken, hanem a járművek tényleges működtetésén alapulnak. Az interoperabilitás szempontjából a tapasztalatgyűjtés kiemelkedő terepe az idén elindított C-Roads platform, amelynek célja a különböző technikai előírások közös fejlesztése, alkalmazása és az interoperabilitás határokon átívelő módon történő tesztelése. Az EB a C-ITS bevezetésének koordinálása során teljes mértékben alapozni kíván erre a projektre, így különösen fontosnak tartja, hogy a megszerzett eredményeket a vizsgálati és a hitelesítési eljárások során alkalmazni szükséges. Kiemelném, hogy a C-Roads platformnak hazánk is tagja, így jó eséllyel tudunk ennek során hasznos tapasztalatokat szerezni.

– Hogyan védenék meg a szakemberek az embereket és járműveket a hackertámadásoktól?
– A stratégia külön pontban foglalkozik kiberbiztonsággal is. Ezzel kapcsolatban reálisan állapították meg, hogy a digitalizálás miatt a közlekedési rendszert hacker- és kibertámadások érhetik. Emiatt tényleg kritikus témakörről van szó, ahol európai szintű intézkedésekre van szükség. Egységes szabályozás hiányában a C-ITS bevezetése időben elhúzódhat, mivel a befektetők a belső piac vonatkozásában közös koncepciót kívánnak megvalósítani. Ezen túl a nem egységes biztonsági megoldások veszélyeztetik az interoperabilitást, valamint a felhasználók életét, testi épségét is. Ezért az EB egy közös biztonsági stratégia és Certificate Policy elfogadását szorgalmazza, amelynek előkészítésébe minden fontos érdekelt, így a különböző hatóságok, útkezelő szervezetek, járműgyártók, C-ITS-szolgáltatók és üzemeltetők bevonása szükséges. A tervek szerint a közös biztonsági stratégia és Certificate Policy vonatkozásában iránymutatásokat már 2017-ben nyilvánosságra kell hozni.

– Milyen módon tervezi megóvni a stratégia a keletkezett személyes adatokat?
– Az adatvédelem szintén kiemelt részét képezi a stratégiának. Az EB ugyanis úgy tekinti, hogy a C-ITS-szolgáltatásokkal a járművekből nyert információk alapvetően személyes adatnak minősülnek, mivel azok meghatározott vagy meghatározható természetes személyekhez köthetők. Emiatt tehát a hatályos adatvédelmi szabályok szerint kell eljárni, így például a személyes adatok feldolgozása csak akkor engedhető meg, ha teljesülnek a jogszabályi feltételek, így például rendelkezésre áll a felhasználó hozzájárulása. Ezzel kapcsolatban külön is kiemelik, hogy a hozzájárulások beszerezhetősége érdekében a C-ITS-szolgáltatóknak üzleti feltételeiket egyszerű és közérthető formában, könnyen hozzáférhetően kell elkészíteniük. Az EB az adatvédelemre vonatkozó első iránymutatásokat 2018-ban hozza nyilvánosságra. A jövőre nézve a stratégia fontosnak tartja olyan felvilágosító kampányok folytatását, amelyek felmutatják, hogy a személyes adatok segítségével, az adatvédelmi szabályok betartása mellett, miként lehet javítani a közlekedés biztonságát és hatékonyságát. Az EB szerint ezek a kampányok segítik majd a felhasználók bizalmának elnyerését.

– A stratégia kiemelt témakörként foglalkozik a jogi feltételrendszer kialakításával is és elengedhetetlennek tekinti a szabályok európai szintű egyeztetését. Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Ezzel kapcsolatban az EB a 2010/40/EU irányelvben kapott felhatalmazás alapján 2018-ig jogi aktusokban kívánja biztosítani a C-ITS-szolgáltatások folyamatosságát és ilyen módon tervezi szabályozni a C-ITS-kommunikáció biztonsági előírásait is. Ezen túl biztosítani kívánja, hogy az EU idén elfogadott általános adatvédelmi rendeletét a C-ITS területén is megfelelően alkalmazzák. De fenntartják annak lehetőségét is, hogy saját hatáskörben dolgozzák ki az előzőekben említett hibrid kommunikáció, interoperabilitás és compliance-értékelés jogi vonatkozású szabályait is. Természetesen a jogi feltételrendszerre is kihatnak az előkészítő projektek működtetése során megszerzett ismeretek és tapasztalatok.

– Hogyan értékeli az EB munkáját?
– Meglátásom szerint szakmai körökben sokat fognak még hivatkozni a stratégiára mint bázisdokumentumra, ami strukturáltan foglalja össze a kooperatív, hálózatba kapcsolt és automatizált járművek bevezetéséhez szükséges teendőket. Az anyagban az EB ambiciózus intézkedéseket és céldátumokat határozott meg a C-ITS 2019-ben történő bevezetése érdekében, a sikeres továbblépés feltétele azonban, hogy a tagállamok, valamint az iparági szereplők a következő időszakban várható intenzív munkát maradéktalanul támogassák. A kitűzött feladatok teljesítése azért is bonyolult, mivel az érintett szereplők között egy eddig nem tapasztalt intenzitású együttműködésre van szükség. Jelen helyzetben csak olyan átfogó gondolkodásmód vezethet sikerre, amely túlmutat az ipari, közlekedési, telekommunikációs vagy energia szektorokra külön-külön jellemző eljárási logikákon. Ami pedig a nemzetközi kooperációt illeti, az EB egyik oldalról alapvető fontosságúnak tartja a globális együttműködést, ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy elengedhetetlen az európai szintű gyors és összehangolt eljárás, különben az európai ipar szereplői jelentős hátrányba kerülnek különösen az amerikai, japán vagy kínai versenytársaikkal szemben.