Billentés helyett tolni érdemes

Immár harminchat éve annak, hogy Josef Fliegl Münchentől száz kilométerre keletre, a németországi Kastlben megalapította első gyárát, ahol mezőgazdasági pótkocsik gyártásába kezdett. Ezután tizenhat éven át nem is távolodott el a mezőgazdaságtól a családi vállalkozásként működő cég, ám 1991-ben, Németország egyesítésével újabb lehetőség adódott a vállalkozás számára. Triptisben megvásárolták egy bezárásra ítélt kelet-német nehézgépgyár csarnokait, ahol ezután közúti pótkocsik gyártásába fogtak. E gyár vezetője Helmut Fliegl lett, akit nem sokkal ezután – házassága révén – már családi szálak is a Jéna melletti hangulatos kis városkához kötöttek.

Josef, Helmut és Martin Fliegl mutatta be a Fliegl építőipari fejlesztéseit

1993-ban a Győrhöz közeli Abdán elkészült a Fliegl család első külföldi gyára is, ahol a mai napig pótkocsialvázakat készítenek a német Fliegl-üzemek részére. A fejlesztéseknek és az ezzel járó gyors növekedésnek köszönhetően a termelés 1996-ra kinőtte az ekkor már huszonegy éves kastli gyárat, ezért az üzem egy új, nagyobb és egyben modernebb épületbe költözött a pár kilométerre lévő Töging városába. Az új tögingi egység vezetője az ifjabb Josef Fliegl lett, aki emellett a magyarországi gyárat is irányította. 1999-ben Kastlben a régi gyár helyén megalakult az Agro-Centers névre keresztelt mezőgazdasági központ, ahol alkatrészek és kisebb gépek értékesítésével kezdett foglalkozni a Fliegl.

A család addigi szokásait ismerve már nem volt meglepő, hogy ezen egység vezetését is egy Fliegl, Angelika kapta. 2002-ben újabb külföldi részleg alakult Spanyolországban Johann Fliegl fennhatósága alatt, majd 2005-ben elkészült a triptisi gyár második részlege. Végül 2008-ban a fejlesztés ismét elérte Kastlt, aminek hatására teljesen megújult az Agro-Centers, amivel egy időben Tögingben, Martin Fliegl irányításával megalakult az építőipari és kommunális részleg, melynek termékei – köztük a letoló rendszerű pótkocsi – valódi áttörést jelentettek a piacon.

Ha ez egy billencses teherautó volna, igen veszélyes lenne a lerakodás

Egy kívülálló, aki gyakran halad el autójával magyarországi útépítések mellett, könnyen elhiheti, hogy az ilyen helyeken végzett feladatokra csak közúti nyerges vontatóból és billencses félpótkocsiból összeállított szerelvény, vagy három-, esetleg négytengelyes alvázra felépítményezett billencs lehet alkalmas. Ezzel együtt egy laikus is belátja, hogy ezek a hatalmas teknők billentés közben igen instabillá válhatnak, így – igen helyesen – azt gondolhatjuk, hogy ez egy kifejezetten veszélyes üzem a sofőrök és az ott dolgozó munkások számára egyaránt.

Nem kellene azonban, hogy a rakomány lerakása ilyen félelmetes dolog legyen, mivel a Fliegl több mint tíz éve gyárt a mezőgazdaság számára letoló rendszerű pótkocsikat. A Fliegl által szabadalmaztatott rendszer igen ötletes, mégis egyszerű elven működik, és ideális például szemestakarmány, vagy nyesedék szállítására. A rendszer lényege, hogy alaphelyzetben a pótkocsi padlójának első fele és az erre rögzített homlokfal egy-egy hidraulika segítségével külön-külön is mozgatható, ezzel együtt a hátfal – kialakítástól függő módon – fel-, illetve kettényitható. Így a tömöríthető anyagokat a mozgatható homlokfal segítségével időről-időre a rögzített hátfalnak nyomva és ott összetpréselve további hasznos hely nyerhető az áru számára. Hasonlóan jól alkalmazható a rendszer a lerakásnál is.

Letoló rendszerű teknővel szinte lehetetlen felborulni

Egy alacsony belmagasságú hangárba szemestakarmányt szállítva a letoló rendszerű pótkocsival nyugodtan behajthat a traktorista. Odabent a hátfalat egy hidraulika segítségével felnyithatjaja, majd a pótkocsi padlóján mozgó asztalt és ezzel együtt a homlokfalat hátratolhatja a pótkocsi elejéhez bekötött munkahengerrel, miután a homlokfalat az asztal végéig mozgathatja egy másik hidraulika által. Így a homlokfal egészen a teknő hátsó nyílásáig vándorol, mialatt a rakomány maradéktalanul kiüríthető a tető megrongálásának veszélye nélkül. Ezt az egyedi ötletet alkalmazza a Fliegl építőipari és kommuniális üzletága a felborulások megelőzésére is.

Mivel a mezőgazdasági felhasználás a hagyományos billentéses formában nem igényelt különösen nagy ellenállóképességű teknőket, ezért a rendszer kivitelezésének módszereit és anyagait némileg újra kellett gondolni. Az építőipari teknőket teljes egészében Hardox kopásálló lemezből, míg a lehúzóéleket kemény műanyagból készítik. Ez teszi lehetővé, hogy immár kőzúzalék, vagy egyéb építőipari termék is szállítható a letoló rendszerű pótkocsikon. A szállítmánynak csupán egy feltételnek kell megfelelnie, – ugyanez természetesen a felcsapódó hátfalas billencseknél is fennáll – mégpedig át kell férnie a hátfal felső tengelye és a teknő alja között. Mindebből következik, hogy hatalmas kősziklák kivételével szinte bármi szállítható egy ilyen pótkocsin.

Ömlesztett rakománynál nem okoz gondot a hátfal tengelye

Ám nemcsak szállítható, hanem a legkülönfélébb módokon, a felborulás veszélye nélkül le is pakolható. A letoló rendszer nagy előnye – a súlypont állandó szinten tartása mellett –, hogy kisebb adagokban is lerakható az áru. Így mód van akár részenként, vagy a haladási sebességgel szinkronban terítve, folyamatosan is hátratolni a tálcát és a homlokfalat. Mindez kiegészíthető egy speciális hátfaladapterrel, amellyel talajstabilizációhoz használt anyagok, például mész vagy cement is teríthetők. Az adapter folyamatosan figyeli a jármű sebességét és ennek megfelelően szabályozza a homlokfal mozgását, miközben igyekszik biztosítani a porzásmentes terítést. Ehhez az adapterhez egy teknőtető is tartozik, így az anyag betáplálása a hátfal csövein keresztül, szintén porzásmentesen történhet.

Beszerelés előtt még jól látszanak a cserélhető műanyag élek a hátfalon és a tálcán

A letoló rendszerű pótkocsival lehetőség van aszfalt szállítására is, ám az ilyen jellegű felhasználási szándékot a félpótkocsi specifikálásakor érdemes előre jelezni, mivel ehhez speciális éleket szerelnek a forró aszfalttal érintkező felületekre. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezek, valamint a hagyományos élek mennyi ideig állnak ellen az őket érő fizikai hatásoknak. Kérdésünkre a gyár szakemberei elmondták, hogy a könnyen szerelhető műanyag részek cseréje háromévente javasolt, amivel tartósan biztosítani lehet a szóródásmentes működést. De vajon milyen alapjárművekkel üzemeltethető a letoló rendszer? Szükség van-e költséges átalakításokra? Hazánkkal ellentétben Németországban a gazdák nemcsak a mezőgazdasági, hanem a kommunális- és építőipari munkákban is részt vesznek traktoraikkal, így a legkézenfekvőbb kialakítás a traktorpótkocsira szerelt teknő, amely csak anyagában tér el a mezőgazdaságban használtaktól.

Nyolc hidraulika és két levegőcső csatlakoztatása szükséges a működéshez

Egy ilyen Fliegl pótkocsinak négy kétirányú hidraulikaköre van, tehát a vontató traktorral szemben elvárás, hogy ezeket képes legyen fogadni és vezérelni. Nincs azonban probléma, ha nem áll rendelkezésre ennyi vezérelt kör, vagy esetleg némelyik csupán egyirányú működésre képes: a Fliegl a letoló rendszerű pótkocsijaihoz készít egy hidraulika-adaptert is, amely önállóan tudja vezérelni a rendszer teljes működését. Hasonló adapterrel oldahtó meg a letoló rendszerű félpótkocsik vezérlése is, mivel egy közúti nyerges vontató a legritkább esetben rendelkezik az elvárt csatlakozási lehetőségekkel.

Létezik azonban egy harmadik módja is letoló rendszerű teknő alkalmazásának. A teljesen integrált, önjáró teherautóalvázra épített változat működését egy Iveco Trakkeren mutatták be a fejlesztők, aminek segítségével szélsőséges terepviszonyok között demonstrálták a leürítés folyamatát, miközben kívülállóként fel sem merült bennem a borulás gondolata. Mert billentés helyett természetesen tolták a rakományt.

Képgaléria (30 kép)