Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Szakmai programokkal ünneplik a Logisztika Napját
2024.04.18 10:16
Nyugdíjba küldik Atlast, a hidraulikus humanoid robotot
2024.04.18 09:20
Közel félmillió Fordot hívnak vissza
2024.04.18 08:18
A Creo segítségét használja termékfejlesztésre a Bosch
2024.04.18 07:23Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Önvezető autózás: a BME MSc képzést indít ipari igényekre reagálva
Elképesztő nagyságú erők és energiák mozdultak meg az autonóm járműfejlesztés területén az utóbbi időben itthon és a világban egyaránt: ennek egyik igen látványos eredménye lesz a zalaegerszegi tesztpálya – hangsúlyozta Szalay Zsolt egyetemi docens, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője és a projekt egyik fő koordinátora.
A bme.hu-nak adott interjújában azt mondta, a tesztpálya megtervezésében és létrehozásában kulcsszereplők, és bizton állíthatja: a Műegyetem az autonóm járműfejlesztés tudományos hátterének élén kíván maradni a továbbiakban is.
Szalay Zsolt kiemelte, egy hosszú folyamat eredményeként épül meg a pálya, amelynek oktatási, kutatásfejlesztési, üzleti és jogszabályi dimenziói is vannak: az egyetem ezek mindegyikében jelentős szerepet vállalt és vállal.
A BME-n a magasan automatizált intelligens járművek működésével kapcsolatos első projektek már csaknem két évtizede, 1998-ban indultak el. 2000-től 2003-ig a Mercedesszel például olyan járműveket fejlesztettek a közös munka részeként, amelyeknél a vezetővel ellátott kamion mögött vezető nélküli haladt. A számos program közül kiemelkedik a 27 millió eurós költségvetéssel 2008-2011 között megvalósított HAVEit (Highly Automated VEhicles for intelligent transport) elnevezésű uniós projekt.
A Zalaegerszegen megvalósuló négy kilométeres ovális keretbe foglalt tesztpálya zöldmezős beruházás, amelynek területe 250 hektár és 40 milliárd forintba kerül. Tartalmazni fog egy várost szimuláló SMART City zónát is, vasúti átjáróval, kerékpárutakkal, bukkanókkal stb., valamint egy kisebb, az egyetemi fejlesztések számára kialakított pályarészt.
A tesztpálya műszaki kialakítása felülmúlja a Michigani Egyetem által a világon elsőként megépített és Ann Arborban üzemeltetett, kifejezetten a hálózatba kapcsolt és automatizált járművek számára készült közhasználatú tesztpályát is.
A koncepció kidolgozásának mérföldköve a 2015 szeptemberében megalakított Autonóm Járművek Kutatóközpont (REsearch Center for Autonomous Road vehicles, RECAR). A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán felállított, de több BME-s kart is összefogó központhoz rövidesen csatlakozott az ELTE, az MTA SZTAKI, valamint két iparvállalat, a Knorr-Bremse és a Bosch. A központ célja, hogy a karon belüli és a karok közötti, a hálózatba kapcsolt és az automatizált járműfejlesztés területén kialakított együttműködéseket koordinálja.
A RECAR a szakemberek utánpótlásának képzésében is szerepet vállal, hogy Magyarország a tesztpálya révén a terület kutató-fejlesztő intézeteinek bázisává is válhasson.
– A vállalatokkal közös célunk, hogy tervezhető legyen a képzett utánpótlás létszáma. A tesztpálya önmagában véve egy körülbelül nullszaldós vállalkozás. De körülötte létrejöhet egy olyan környezet, ahová – hogy egy konkrét, érdeklődő iparvállalat példáját említsem – akár egy 500-1000 fős fejlesztőintézet is telepíthető, amely már jelentős pénzforrásokat hozhat.
Az utánpótlás alapját képezi az Autonomous Vehicle Control Engineer elnevezésű MSc képzés, amely jövő februárban indul – angolul.
– Aki ezen a területen dolgozik, annak jól kell tudnia angolul, de meg szeretnénk szólítani a külföldi diákokat is – mutatott rá Szalay Zsolt. – A Bosch például jelezte, hogy ilyen végzettségű mérnökből évente akár ötvenet is tudna alkalmazni: ez világos, nyílt beszéd, így tudjuk tervezni a képzést. Emellett kíváncsiak vagyunk az iparvállalatok véleményére általában is. Szeretnénk jelzést kapni tőlük, hogy pontosan milyen kompetenciával rendelkező mérnökökre van szükségük a munkájukhoz.
