Vonalkódolvasó szemüveg és drón a jövő gyártósorain

A gépjárműipar legújabb kutatási-gyártási trendjeit felvázoló kollokvium szakmai nappal kezdődött, ahol a Bosch, a Knorr-Bremse, a Continental, az Audi, a Thyssenkrupp, a Schaeffler és az AVL Autókut független autóipari kutatócég is tiszteletét tette, a felhozatal rendkívül impozáns volt. Horváth Zoltán fejlesztési osztályvezető a Bosch részéről előadásában hangsúlyozta, a tesztelhetőség és a smart city megléte alapfeltétel ahhoz, hogy az önvezetésre irányuló hazai fejlesztések az élvonalban tudjanak maradni. Mint ahogy áttekintette, általánosságban olyan hívószavak mentén alakulnak az autonóm mobilitás trendjei, mint a deep learning, a neurális hálózatok, a 3D-látás, a szenzorfúzió, a képalkotás sebessége, az irányítástechnika, a genetikus algoritmusok, az optimalizálás és a kiberbiztonság.

Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője az előadás után jegyezte meg, hogy jelentős lépés az az áprilisi KÖHÉM-rendelet, amely autonóm képességekkel bíró gépkocsi tesztelését teszi lehetővé a hazai közutakon.

Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary ügyvezetője a smart factory világával ismertette meg a hallgatóságot. Az autonóm műveletekre képes robotok és az intelligens folyamatirányítás a végletekig optimalizálják gyártást, ebbe integráltan épül bele az élő munkaerő. A jövő munkásai vonalkód-olvasó okosszemüveget és okosórát fognak viselni, hangutasítással mozgatnak alkatrészeket. A gyártósor cserés alkatrészét 3D-nyomtató pótolja és drón szállítja a szükséges helyre. A beszállító cég okosszemüveg, mobiltelefon valamint szélessáv segítségével valós időben végez távkarbantartást a gyártósoron. A humán erőforrás digitális kompetenciafejlesztése tehát elemi érdeke minden gyártónak.

Mint az ügyvezető mondta, vevők és beszállítók között egyre sokrétűbb vertikális integráció fog megvalósulni, egyre több adatot cserélnek ki egymással, hogy a gyártási folyamat minél zökkenőmentesebb és hatékonyabb legyen. A piac szereplői között horizontális integráció is megfigyelhető, ez főként a tudáscserében nyilvánul meg.

Az Audi a kollokvium első napjára egy gyártástechnológiai problémát hozott, azt, hogy hogyan fejtették vissza a Műegyetemmel közösen a TT-modell oldalelemének a küszöbhöz és A-oszlophoz való hegesztésének problémáit. 500 lemez varratát vizsgálták 24 féle hegesztési paramétert változtatva. Mint Schler Attila, az Audi Hungária karosszériaüzemének vezetője a vizsgálat bemutatásán keresztül rávilágított, mindig érdemes tudományos műhelyekkel együttműködni, mert a gyártási szektor sajátja, hogy a folyamatba valami újítást, komoly fejlesztést hozunk, de a várt eredmények mégsem jönnek. Ilyenkor hátra kell lépni egy lépést, és meg kell érteni, mi miért zajlik, történik vagy csúszik félre a gyártás során.

Szepessy Imre osztályvezető a Thyssenkrupp részéről az elektronikus kormányrendszerek fejlesztéséről beszélt. Az autóipari problémát, hogy a mai gépjárművek vezérlése, kormányzása, hajtása nem igazán működik integrált módon, a vállalat nagyon is komolyan veszi, és integrált járműirányító rendszer létrahozása a célja, a fejlesztést ennek a vezérelvnek veti alá. Jászfényszarun jövőre indul az integrált vezérműtengelyeket és kormányoszlopokat gyártő üzem 500 dolgozóval, ami azért is nagyon nagy büszkeség a cégnek, mert itthoni fejlesztés hazai gyártása indulhat meg. Ezek a fejlesztések egyszersmind már a drive by wire világ előszobájában járnak, amely technológia az elkövetkező évtized nagy újítása lehet az autóiparban.