Palkovics László: városi körülmények között is tudunk majd teszteket végezni Zalaegerszegen

Szerző: Gégény István | 2016.11.25. 10:09

A Budapest környéki cégekkel arról egyeztettünk, hogy az M7 autópálya egy jelentős szakaszát úgy alakítanánk át, hogy alkalmas legyen önvezető technológiák vizsgálatára. A Zalaegerszeg és az M7 között építendő autópályaszakasz pedig kifejezetten ilyen tesztekre lenne felkészítve, például autonóm teherautó konvojokat is lehet majd ott közlekedtetni – többek között erről beszélt az oktatási államtitkár az Autopronak adott interjújában.

– Aktuális témával kezdeném a beszélgetést, hiszen úgy tűnik, feszültség alakult ki az ELTE és a BME között, utóbbi intézmény gazdálkodástudományi képzései miatt. Ez pedig azért lényeges téma, mert járműipari szempontból különlegesen fontos, hogy a két elit képzőhely jó kapcsolatot ápoljon egymással.
– Az ELTE és a BME kapcsolata kimondottan jó. Az említett helyzet a Műegyetemen belül alakult ki, a vitát a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) egyetemen belüli elfogadottsága idézte elő. Egy fiatal karról van szó, és nem most először merül fel, hogy miként kapcsolódjanak ezek a képzések a Műegyetem egészéhez. Annak ellenére, hogy ez a kar igen jó eredményeket ért el, kétségkívül feszült viszony alakult ki, és ezt meg kell oldani. Egy bizottság dolgozik most azon, hogy kivizsgálják a probléma okát és megoldást találjanak arra, hogyan lesz biztosított a kar jövője.
Az ELTE, egy másik egyetem, vagy a fenntartó szerepe akkor jön képbe, amennyiben nem sikerül házon belül megoldást találni. Biztos vagyok abban, hogy nem megoldhatatlan feladattal állunk szemben, ez a kar és az ott zajló tevékenység nagy érték, ezért elsősorban a hallgatók érdekei miatt sem megengedhető, hogy elvesszen, és az oktatók elkezdjenek elvándorolni. Ugyanakkor az ELTE megkezdett egy komoly átalakulási folyamatot, a tudományegyetemi profil mellett új irányokba is nyit.

– Ott van például a szombathelyi képzőhely felkarolása, így a gépészmérnöki duális képzés átvétele is.
– Így van. Ezáltal lesz vidéki kampuszuk is, a pedagógusképzés során pedig más jellegű tanszék csatlakozik hozzájuk, ráadásul egy csapásra egy nagyon komoly gazdasági környezettel, a nyugat-magyarországi ipari régió képviselőivel szövődött kapcsolatuk. Elindult tehát egy folyamat, s ha mégis úgy alakul, hogy a GTK hozzájuk kerül, az kifejezetten jól illeszkedne ebbe az irányvonalba.

– Az Ön által említett hallgatói érdek mellett jelentős vállalati érdekek is sérülhetnek, hiszen meghatározó iparvállalatok, gyártók, beszállítók is szoros partnerséget alakítottak ki a Műegyetemmel. Ezek szerint nincs miért aggódniuk?
– A minisztérium mint fenntartó és az egyetem álláspontja egyaránt az, hogy ezt az ügyet nagyon gyorsan rendezni kell, és sem a hallgatók, sem a partnerek irányába negatív hatása nem lehet. Az idő pedig azért is sürget, mert közeleg az újabb felvételi időszak. Magyarország legkomolyabb egyeteméről, avagy egyetemeiről beszélünk – mindenki érzi az ügy súlyát. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy az ilyen problémák akár katalizátorként is hathatnak, ami végül a Műegyetemen belül is pozitív megújulási folyamatot eredményezhet.

– Témát váltunk, de nem megyünk messzire: az ELTE és a BME együttműködése kulcsfontosságú az úgynevezett Recar projekthez, amely sokak számára a leendő zalaegerszegi önvezető autós tesztpálya kapcsán lehet ismerős. Nem túlzó az az önbizalmat sugárzó feltételezés, hogy nemzetközi szinten is komoly kutatások központjává válhat hazánk ennek a tesztpályának köszönhetően?
– Ha csupán egy próbapályát építenénk, valóban túlzó várakozás lenne. De nem erről van szó, egy kicsit másként érdemes az egészet megközelíteni. Az, hogy egyre több vállalat dönt úgy, hogy Magyarországon végez komoly kutatás-fejlesztési tevékenységet, nem véletlen. A 80-as években elkezdtünk egy olyan kutatási irányt, amely az első lépést jelentette a járműirányítás területén. Aztán a későbbi években sorra megjelentek az ugyanezen rendszerek fejlesztésével foglalkozó cégek Magyarországon - Knorr-Bremse, ThyssenKrupp, Bosch, Continental, Valeo. Miért? Mert az egyetemeken már rendelkezésre állt a szükséges tudás, volt mire építeni. A következő lépés ezen az úton annak a felismerése, hogy olyan tesztpályát építsünk, amely vezető nélküli járművek tesztelésére is alkalmas, és a régióban szükség lenne rá. Nem igazán léteznek hasonló tesztpályák a világon, vagyis a döntés mögött komoly kutatás-fejlesztési, képzési, ipari, gyártási háttér húzódik meg. Ráadásul a pályának a tervek szerint lesz egy olyan nyúlványa, amely Zalaegerszeg egy kijelölt zónáját is magában foglalja. Amint elérik a kutatások, a technológia fejlettsége a megfelelő szintet, városi körülmények között is fogunk tudni teszteket végezni. A város kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy ne csupán hazai igényeket tudjunk kielégíteni. A Budapest környéki cégekkel arról egyeztettünk, hogy az M7 autópálya egy jelentős szakaszát úgy alakítanánk át, hogy alkalmas legyen önvezető technológiák vizsgálatára. A Zalaegerszeg és az M7 között építendő autópályaszakasz pedig kifejezetten ilyen tesztekre lenne felkészítve, például autonóm teherautó konvojokat is lehet majd ott közlekedtetni.

– Már nem is csupán Zalaegerszegről beszélünk. Ezzel együtt felmerül a kérdés, hogy abban a régióban hogyan fognak megfelelő létszámban szakképzett munkaerőt találni egy ilyen színvonalas tevékenységhez?
– Érdemes különválasztani a kutatást és a tesztelést: indifferens, hogy előbbi helyileg hol zajlik, leginkább ott, ahol az adott cég megtalálható. Az elképzelés szerint a szakemberek egy része a tesztelés idejére Zalaegerszegre költözne, ugyanakkor - az említett Recar projekt részeként – a Műegyetem kifejezetten tesztmérnököket képez majd Zalaegerszegen, így helyben is rendelkezésre állnak majd felkészült munkatársak. A pálya mellett egy egyetemi kutatóközpont kialakítása is része a teljes fejlesztésnek.