A klaszterek lehetőségei a gépjárműiparban

Mi a klaszter?
Kinek mi jut az eszébe a klaszter szó hallatán? Valami újfajta úri huncutság, még egy felesleges gittegylet, gombamód szaporodó, pályázásra szerveződött kényszer-csoportosulás? Vagy valóban iparágak életképes, akár piac- és forrásteremtésben költségcsökkentésben, hatékonyságnövelésben is segíteni képes szerveződési formája?

Talán könnyebb azzal kezdeni mi nem a klaszter? Nem vállalkozási forma, nem jogi személy, nem kamara, nem érdekképviselet, nem szakszervezet, nem konzorcium. Egy olyan „pszeudó” szerveződés, amely a hivatalos definíció szerint: "…olyan horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódó önálló jogi személyiségű cégek integrációja, melyek a kapcsolódó társadalmi intézményekkel együtt, ugyanabban az ágazatban dolgoznak, …Regionálisan közel állnak egymáshoz, …piaci versenyzők és együttműködők, …összeköti őket a hosszú távú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentő és hatékonyságot növelő üzletvitele…" (Forrás: OECD-LEED, Enterprise DG, Regional Clusters in Europe alapján)

Pomázi Gyula

– Jogilag a klaszternek van egy befogadó cége, úgynevezett gesztor szervezete, amely saját, önálló, önelszámoló egységként működteti az egész szerveződés irányítását, mechanizmusait, pénzügyeit, elszámolását – mondja Pomázi Gyula. A gesztor szervezet egyik vezetője kell, hogy legyen a klaszter irányítója, ő a képviselő, az aláíró, a szerződő fél, ő határozza meg a működési, jogi feltételeket. A gesztor lehet profitorientált vagy non-profit szervezet is. A klaszternek annyi autonómiája természetesen van, hogy önállóan hozhat létre saját szervezetet, aminek többek között van klaszter-tanácsa, klaszter-közgyűlése. Tevékenységét a közösen kialakított és elfogadott alapító okirat alapján végzi.

A klaszter nem új találmány, korábban is léteztek sikeres klaszterek (pl. faipari) mára már az EU által is preferált régiós alapegység; az ahhoz kapcsolódó településmenedzsment, térségmenedzsment, régiós irányítás, vezetési-irányítási modell a gazdasági életben – hangsúlyozta a Provice Kft. ügyvezetője.

Mire jó a klaszter?
A klaszterek elterjedéséhez nagyban hozzájárult, hogy megfelelő szerveződési forma lehet a piaci szereplők eléréséhez, akár a források, akár irányítási, szabályozási oldalról. A modern gazdasági életben terjedő hálózatosodás is nagyban elősegítette a hasonló társulások térnyerését; hogyan lehet különböző együttműködések mentén stratégiákat, programokat végrehajtani.

A klaszter alkalmas szinergikus előnyök kihasználása, hiszen az ipari, termelési, szolgáltatási értékláncban együttműködő, vállalatok, vállalat csoportok feladatai gyakran túlnyúlnak a szervezeten. A szoros együttműködés például a beszállító, disztribútor, ügyfélkapcsolat vagy a marketing, humán erőforrás, innováció stb., között ma már elengedhetetlen feltétel.

A Mercedes tanműhelye Kecskeméten.

– A klaszter, különösen a kis és közepes vállalkozások piaci versenyhez való csatlakozásának lehet megfelelő csatornája, hiszen ezek a cégek többnyire tőkehiányosak, maguktól, önállóságuk elvesztésének veszélye nélkül nem lennének képesek integrálódni az (európai) piaci folyamatokba – hangsúlyozza Pomázi Gyula. A klaszter az a stratégiai szövetség, ami a jelenlegi vállalkozási formáknál többet, modernebb kereteket adhat ehhez.

Magyar helyzet
Nálunk sokan azonosítják a klasztert, mint pusztán pályázati pénzek megszerzésére létrejövő tömörüléseket. Valóban akadnak olyanok is, amelyek különösebb közös cél, elképzelés nélkül, klaszter-pályázati pénzek megszerzésére szerveződtek, és a források felélése után széttárják a kezüket, hogy majd lesz valami... Az igazság az, hogy a magyar klaszterek túlnyomó többsége valós, a gazdaság természetes versenyképességének, a régiós fejlesztések problémáinak megoldására, a kölcsönös előnyök kihasználására jött létre. Legalábbis így kellene, hogy legyen.

Tudásközpont: Kecskeméti Főiskola.

– Nálunk is megtalálhatóak a földrajzi, térségi alapon szerveződő társaságok, ugyanúgy, mint az iparági szerveződések a legváltozatosabb területeken, az infokommunikációtól a járműiparon keresztül a biotechnológiáig – mondja az ügyvezető. A magyarországi klaszterek hierarchiája az induló, fejlődő, akkreditált klaszterek után, a kormány által elfogadott, a gazdaságfejlesztés zászlóshajójának szánt, önkormányzatokon keresztül tulajdonolt, települési nagy projekteket koordináló úgynevezett pólus klaszterekben csúcsosodik ki.

Nem ritka az sem, hogy a klaszterek egymással is szoros kapcsolatban állnak. Mivel az EU kifejezetten támogatja a hasonló törekvéseket, ez az együttműködés gyakran külföldre is kiterjed. A járműiparnál maradva a szomszéd országok hasonló klasztereivel jelentős, élő kapcsolat van.

Innováció, K+F, oktatás
A forrásigényes innovációk, a kutatás-fejlesztés területén klasztert szülhet egyfajta kényszer is. Ilyenek lehetnek például a Magyarországra betelepült multik összeszerelő üzemeinek első-, másod-, harmadszintű beszállítói rendszereiben már jelentkező innovációs, kutatás-fejlesztési igények. A gyakorlatra lefordítva; a megrendelő minden évben elvár bizonyos szintű megtakarítást, költségcsökkentést, amit a folyamatosan csökkenő árból csak innovációval, fejlesztéssel lehet, kigazdálkodni. Az ilyen költségigényes innovációk, kutatások, fejlesztések közös kivitelezésére a klaszter tökéletesen alkalmas lehet. A hasonló jellegű törekvéseknek eredménye még a megrendelő jobb kiszolgálása, esetleg új termék piacra dobása – tehát egyfajta diverzifikációt, üzletfejlesztést is generálhat az ilyen típusú együttműködés.

Több klaszterben érdekeltek: Szemereyné Pataki Klaudia, a Mercedes beruházásért felelős alpolgármester és Lepsényi István, a Knorr-Bremse első embere.

Mivel a klaszternek kapcsolódó társadalmi intézmény is lehet tagja, fontos szerephez jutnak benne pl. a felsőoktatási intézmények; a járműiparban, a gyártó, összeszerelő cégek szakember ellátottság, utánpótlás kérdésében szorosan együttműködnek az érintet intézményekkel.

Járműipari, gépipari, autóipari klaszterek:
AIPA (Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft)
MAJÁK (Magyar Járműfejlesztési Klaszter)
Autóipari Tanácsadó Klaszter
Pannon Autóipari Klaszter (PANAC)
Hirös Beszállítói Klaszter
Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Klaszter
Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere
Dél-Alföldi Zöld Gépipari Technológia-fejlesztési Klaszter
DÉL-GÉP Gépipari Innovációs Klaszter
Sárrét Metál Klaszter
Észak-Alföldi PRIZMATECH Debreceni Műszergyártó és Fejlesztő Klaszter
Gépgyártói, Beszállítói és Technológiai Fejlesztési Klaszter (Észak-Magyarország, Eger)
Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter (Miskolc)
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter
Járműipari Klaszter Debrecenben