Mezei Tamás: három munkahelyet is teremthet egy robot

– Mit emelne ki az elmúlt évből? Hogyan teljesített a Fanuc?
– Mind globálisan, mind pedig a helyi piacon remekül teljesítettünk az elmúlt egy évben. Magyarországi viszonylatban példátlan fejlődést produkáltunk, a fennállásunk óta nem látott mértékben nőtt az eladott gépeink száma és ezzel együtt az árbevételünk is jócskán megugrott. Amire a legbüszkébb vagyok az a világ szerte működő több, mint 400 ezer ipari robot, melyek a legkülönbözőbb iparágakban teszik nap-mint nap a dolgukat. Ami a helyi viszonyokat illeti, ott kimondottan a szerszámgép kereskedelmi és szerviz részlegünk ugrásszerű fejlődése nyűgöz le, remek munkát végeznek a kollégáim.

Mezei Tamás

– Milyen újdonsággal készül a vállalat idén?
– A 2015-ös EMO kiállításon már megismert és bemutatott új CNC vezérlőink megérkeznek Európába, a kétkomponensű elektromos fröccsöntőgépünk is kereskedelmi forgalomba kerül és a robotok terén is jönnek újabb modellek, kimondottan a kollaboratív (ember-robot) alkalmazásokba. A jelenlegi 35 kg teherbírású CR-35IA robothoz betársul a 7 kg teherbírású CR-7iA robotunk, mely a kisebb alkatrészek összeszerelésére lesz kiválóan alkalmas úgy, hogy nem kell védőkerítés mögé bújtatnunk.

– Az ipar mely területein találkozhatunk cég által gyártott robotokkal? Mekkora szelet jutott ebből a tortából az autóiparnak?
– Magyarország ipari termelése nagyban kötődik az autóiparhoz és annak beszállítóihoz. Így nem is meglepő, hogy az általunk telepített robotok is leginkább az autóiparhoz és annak közvetlen beszállítóihoz kötődnek. Ezen felül számos ipari területen vagyunk, mint például az élelmiszeripar, építőanyag ipar, egészségügyi termékgyártás, italipar, de a sor nagyon hosszú. A robotok szignifikáns része az autó- és motorgyárakban dolgozik, míg a CNC alapú gépeink esetében már sokkal árnyaltabb a helyzet.

– Milyen autóipari vállalatok használják a termékeiket?
– Jelenleg nincs tudomásom olyan autógyárról, mely ne használná az általunk épített robotokat, CNC vezérléseket, huzalszikra forgácsoló gépeket vagy megmunkáló központokat. Ez magyar viszonylatban is igaz szerencsére, így elmondható, hogy mind a négy autógyárban jelen vagyunk termékeinkkel.

– Mely országok a legfőbb megrendelők?
– Jelenleg az ázsiai piac hordozza a legnagyobb lehetőségeket, de az amerikai és európai piacokon is nő a kereslet az általunk kínált megoldásokra. Európán belül pedig kiemelt szerep fog jutni a Közép- Kelet-európai országoknak, köztük Magyarországnak is a következő 4-5 évben. Az öreg kontinensen itt várjuk a legintenzívebb növekedést az ipari automatizálás terén.

– Hányan dolgoznak jelenleg a vállalatnál? Hogyan biztosítja a vállalat, hogy folyamatosan jól képzett szakemberekkel dolgozhasson?
– Jelenleg 7 ezer munkatársnál valamivel többen dolgoznak a Fanucnál, ebből 1200 kolléga segíti az európai partnereink munkáját. Annak érdekében, hogy az általunk foglalkoztatott kollégák a legmagasabb szintet képviseljék, folyamatosak a cégünknél a belső tréningek, ez leginkább a műszaki kollégákat érinti. Ez másképp nem is működhetne egy ennyire innovatív és folyamatosan megújuló iparágban.

– Mit érez a vállalat a technológiák ugrásszerű fejlődéséből?
– A japán anyavállalatunknál már hosszú évek óta működnek a hálózatba kapcsolt gépsorok, melyek jellemzően robotok, CNC gépek, PLC-k és a vállalatirányítási rendszerünk összehangolt munkáját eredményezik. Ma divatos szóval Ipar 4.0-nak hívjuk a jelenséget, de ez nálunk már a 2000-es évek elejétől megvalósított gyártási környezet. Amit most látunk az tulajdonképpen egy általánosan fellépő igény a gyártócégek részéről a hasonlóan átgondolt, részlegesen vagy akár teljesen automatizált gyártósorok iránt. Ezért külön öröm számunkra, hogy az elmúlt 60 éves történelmünk során automatizálási eszközök széles körét fejlesztettük ki és a legtöbb ipari termelő feladatban szerepet tudunk vállani.

– Egy friss felmérés szerint a következő 5 évben világszerte ötmillió munkahelyet tesznek feleslegessé a robotok. Egyetért ezzel? Mit hoz a jövő?
– Ez a tipikus példája a félig teli vagy a félig üres pohárnak. Nézőpont kérdése, én nem látom ennyire negatívan, sőt mondhatnám úgy is, hogy más felmérések szerint minden egyes letelepített robot további 3,6 munkahelyet létesít. A korábbi hagyományos kézi összeszerelési és anyagmozgatási feladatok helyett a gyárakban dolgozók az automatizált gépek támogatásában, kezelésében kapnak majd nagyobb szerepet. Ezzel tökéletesen összhangban van az a tény, hogy évről évre több ember vesz részt a robot működtetési vagy programozói tréningünkön. Az új dolgoktól mindig félnek az emberek, gondoljunk csak bele a gőzgépek, autók vagy a számítógépek megjelenésekor uralkodó hangulatra. Ott is munkahelyek megszűnésétől tartottak sokan, de mint utólag bebizonyosodott, ezek a technológiák számos munkahelyet teremtettek. Egy IFR felmérés szerint jelenleg 2,1 millió ember dolgozik az ipari robotikában és ez a szám csak egyre bővülni fog a következő években.