Magyarországra támaszkodva dolgozik az elektromos mobilitás elterjesztésén a Siemens

– Nemrég láttam egy autóipari óriáscég imázsfilmjét, ami a teljesen automatizált gyártást mutatta be. Benne drónok hozták a 3D-nyomtatón elkészült pótalkatrészt, a munkások okoseszközökkel adtak utasításokat a futószalagnak. A Siemens is itt tart már?
– A digitalizáció alapjaiban alakítja át a gazdaságot és az emberek életét is. Azok a vállalatok fognak előnyre szert tenni a piaci versenyben, amelyek – a Siemenshez hasonlóan – élére állnak ezeknek a változásoknak, és ennek megfelelően alakítják ki üzleti modelljeiket is. Cégünk vezető szerepet tölt be az automatizálásban, és így természetes módon a digitalizációban is. Jó példával igyekszünk szolgálni: a Siemens cégcsoportnak két mintagyára is van, az egyik Ambergben, a másik Bad Neustadtban. Az ambergi digitális gyárban másodpercenként elkészül egy elektronikai vezérlőegység.

– Az Ipar 4.0, a digitalizálás egyben azt is jelenti, hogy a gyártó cég a beszállítóival egyre szorosabb integrációt valósít meg. Ez ma milyen szinten áll Magyarországon?
– Azt látjuk, hogy Magyarországon is egyre többen ismerik fel az Ipar 4.0 fontosságát. Az integrációt pedig mindig a teljes folyamat szempontjából kell vizsgálni. Hiszen teljes egészében akkor lesz optimális egy folyamat, ha minden részében tökéletesen működik. Illetve, hiába fejlesztjük az egyes részeket külön-külön, ha maradnak gyenge pontok, és összességében a javulás, az előrelépés, a fejlődés elmarad. Meg kell nézni, hol kell, hol ésszerű, és hol lehet kiépíteni a digitalizációt, ami – biztosan mondhatom – még Németországban sem működik minden helyen. Minél teljesebb a lánc, minél mélyebb az integráció, annál hatékonyabb a gyártás. Ezen kívül az Ipar 4.0 különlegessége, hogy még alacsony darabszámot, egyedi terméket is nagyon nagy precizitással tud előállítani, a sorozatgyártással megegyező költséghatékonysággal és erőforrás optimalizálással, megfelelve a jelenkor fogyasztói elvárásainak.

– Talán ezért sem véletlen, hogy a magyar beszállító cégek technológiaváltását segítő pályázatra annyian jelentkeznek. Azt mennyire érzékeli a Siemens, hogy számukra a váltás egyre sürgetőbb szükség?
– A Siemens vezető szerepet tölt be a digitalizációban, és célunk, hogy a digitális megoldásokat, szolgáltatásokat ügyfeleink is minél nagyobb arányban vegyék igénybe, mert ez az ő érdekük is. Különösen igaz ez a járműgyártásra. Az Ipar 4.0 terjedése erősödik és erősödni is fog, méghozzá nem lineárisan, hanem egyre gyorsuló mértékben, exponenciálisan. A Siemens és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara egyaránt azt látja a magyar cégek részéről, hogy a lépések most arról szólnak: ki hogyan, és mikor áll át az új technológiára.

– De a teljes, digitalizációra és integrációra épülő ipari modell végső soron nem azt eredményezi, hogy a nagy cégek a felvásárlások által egyre nagyobbak lesznek, és minden náluk összpontosul?
– Mindig lesznek önálló, kisebb, innovációt nyújtó vállalkozások. A start-upok szerepe a mai világban is nagyon fontos. Ezt a Siemens is felismerte, ezért hoztunk létre tavaly next47 néven egy olyan részleget, amely kifejezetten ilyen cégekkel foglalkozik, segíti őket abban, hogy sikeresek és innovatívak legyenek. Erre a célra anyavállalatunk 5 év alatt egymilliárd eurót tervez fordítani.

– Ami közvetlenül az autóipari trendeket illeti, sokan azt mondják, addig nem lesz áttörés az elektromos mobilitásban, ameddig a villámtöltés nem valósul meg. Hogyan dolgozik a Siemens ennek a problémának a megoldásán?
– Az akkumulátorok elektrokémiai-fejlesztésével nem foglalkozunk, hanem azzal, hogy a fejlesztés alatt álló és meglévő technológiát hogy lehet a tisztán elektromos és hibrid hajtású rendszereinkbe integrálni; valamint az autógyárakkal együttműködve részt veszünk az elektromos töltők fejlesztésében és gyártásában. Továbbá a busz és nehézgépjárművek számára fejlesztett és értékesített hajtásrendszerünket már akkumulátor csomaggal egészítettük ki. A Siemens az elektromos meghajtású légiközlekedésben is szeretne piacvezető lenni, épp ezért dolgozunk olyan hajtásrendszerek és integrált akkumulátorok fejlesztésén, amelyek a lehető legkisebb tömeg mellett képesek a legmagasabb teljesítményre. Büszke vagyok arra, hogy magyar kutatócsapatunknak is komoly szerepe van az elektromos repüléssel kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenységekben, ezzel is erősítve széles körű jelenlétünket Magyarországon és a nemzetközi Siemensen belül is.

– A Tesla nemrég vetette meg lábát Európában, a BMW erőteljesen ráfeküdt az elektromos fejlesztésekre. Ebben a versenyben hol áll a Siemens?
– Anyacégünk, a Siemens AG 2016-ban 4,7 milliárd eurót költött kutatás-fejlesztésre. Teljes megoldásokat kínálunk a motortól az akkumulátor-rendszerekig, illetve ezek integrációjáig.

– A budapesti Késmárk utcai telephely 10 milliárd forint értékű beruházással megvalósuló bővítésével direkt arra készülnek, hogy a paksi atomerőmű új blokkjának beszállítói legyenek?
– A tender kiírása megjelent, a tender fázisában a részletekről nem célszerű beszélni.

– De a termelői kapacitásfejlesztéssel gondolom, arra készülnek, hogy hosszú távú kapcsolatuk legyen Pakssal…
– A fejlesztéssel hosszú távra tervezünk, ez nem projektfüggő. A Késmárk utcai telephely-bővítés a termelés kibővítését és tudás-transzfert is jelent Magyarország számára. Alapvető érdekünk, hogy magyarországi jelenlétünk is tovább erősödjön.

– Több technológiai cég is egyre integráltabb megoldásokat kínál smart home és smart office téren. Ez mekkora piacot jelent a Siemensnek?
– Erőteljesen jelen vagyunk ebben a piaci szegmensben is. A smart rendszerek a Building Technologies elnevezésű divíziónkhoz tartoznak, akik Magyarországon mint termékértékesítők vannak jelen. Az is jól mutatja a terület fontosságát, hogy ősszel érkezik egy teljesen új smart termosztát család (RDS110) első tagja, mely új lehetőségeket biztosít a szakemberek és a felhasználók részére egyaránt. De a smart technológia nem korlátozódik a családi házak és lakások körére. Példaként említhetjük a rendkívül előremutató és költséghatékony megoldásaink közül az ausztriai „living-lab”- ünket, mely Bécs vadonatúj, Aspern nevű városrészében működik. Itt már épületek hálózatáról beszélünk. A városrészben gyűjtött adatok alapján előre jelezhető a várható energiafogyasztás, a termelhető és a tárolt energia viszonya. A lényeg itt is az optimalizálás, csakúgy, mint az elektromos mobilitásnál.