Gyártók Hány forintot ér egy jó ötlet a magyar gyárakban?

Hány forintot ér egy jó ötlet a magyar gyárakban?

Pardavi Mariann | 2016.03.24 10:33

Hány forintot ér egy jó ötlet a magyar gyárakban?

Ami elméletben tökéletes, sok esetben szorul javításra a gyakorlatban. Éppen ezért jutalmazzák a vállalatok azokat a dolgozóikat, akik jobbító szándékú javaslataikkal teszik hatékonyabbá a munkát. Megkérdeztük, hogyan honorálják az ötletelők fáradozásait a hazai munkahelyeken..

Hirdetés

Egy munkafolyamaton belül vannak olyan speciális fázisok, amiket az a munkatárs ismer a legjobban, aki a napját az adott területtel tölti. Ennek megfelelőn ismeri fel, hol szorul javításra, jobbításra a folyamat. Nem ismeretlen ez az autóipar szereplői számára, hiszen a kisebb-nagyobb cégek egyaránt élnek ezzel az ötleteken alapuló jutalmazási rendszerrel. 2015 első félévében rekordszámú fejlesztési ötletet küldtek be a gyáraknak a Volkswagen dolgozói. A megtakarítások és jutalom kifizetések is kilenc százalékkal növekedtek. 36 ezer 565 hatékonyságnövelési ötlet származott az első félévben a VW-dolgozóktól. Még sohasem volt ilyen magas ez a szám. A vállalat 15 ezer 466 ötlet után fizetett prémiumot az ötletgazdáknak, összesen 12 millió eurót, vagyis mintegy 3,7 milliárd forintot. Az ezekből eredő megtakarítások az időszakban több mint 61 millió eurót, tehát 18,9 milliárd forintot tettek ki.

Körbekérdeztünk hát a magyar gyárakban is, arra voltunk kíváncsiak mennyi pénzt takarítottak meg a vállalatok az ötletek, jobbítások révén, mennyit forgattak vissza ebből jutalmazásra, hány javaslat érkezett.

Ficzere Ferenc, a Bosch csoport kommunikációs igazgatója elmondta, egy év alatt több száz ötlet születik a folyamatok javítására cégcsoporton belül, aminek közel 50 százaléka meg is valósul – ezek adminisztratív folyamatokra, gyártásra, fejlesztésre, vagy akár egyéb tevékenységre, például a munkatársak elégedettséget növelő intézkedésekre vonatkoznak. A legtöbb sikeresen bevezetett újítás az adminisztráció, a felesleges papírmunka csökkentéséből adódó munkaidő, energia és anyagtakarékosság témakörében születik.

– Cégcsoport szinten nehezen határozható meg, mennyit takarítottunk meg az ötletekkel. A munkatársak javaslatait több módon is honoráljuk, ami a megtakarítás összegétől függ elsősorban, de több más tényező is befolyásolja. A kompenzáció egyik formája a pénzjutalom, de ennek mértéke nem publikus információ.

Ennél jóval bátrabban fogalmazott az Audi Hungaria személyügyekért felelős igazgatója, Knáb Erzsébet. Úgy gondolja, az ötletbörze rendkívül sikeres kezdeményezés, amelynek segítségével még inkább bevonhatják munkatársaikat a vállalat életébe, folyamatosan optimalizálhatják folyamataikat és hatékonyan csökkenhetik költségeiket.

– Munkatársaink mintegy 9 ezer ötletet nyújtottak be 2015-ben, melynek köszönhetően 27 millió eurót takarított meg vállalatunk egyetlen év alatt. Természetesen igyekszünk meghálálni munkatársaink ötleteit, és a nekik köszönhető hatékonyabb folyamatokat. Tavaly összesen közel kétmillió eurót, vagyis 620 millió forintot fordítottunk munkatársaink ötleteinek jutalmazására.

– A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. jelenleg 4000 munkatársat foglalkoztat. A 2014. január elseje, vagyis az ötletmenedzsment elindítása óta 3400 javaslatot nyújtottak be a kollegáink. Ennek mintegy 30 százalékát valósítottuk meg, azaz több mint 900-at. 2015. március elsejétől új honorálási rendszert vezettünk be, melynek alapján az ügyvezetés által havonta kiválasztott TOP 5 ötletet jutalmazzuk – közölte a kecskeméti Mercedes sajtóosztálya.

Rövid fejszámolás után ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy átlagosan 70 ezer forintot ér egy jó javaslat a győri gyárban. Mi számít jónak? Például ez.

– A logisztika területén Szántosi Roland projektmérnöknek köszönhetően sikerült hatékonyabbá tenni az anyagellátást. Miután megvalósítottuk a javaslatot az Audi Hungaria V6 Otto-motorok gyártósorán, más motorgyártó sorok és a járműgyártás is átvette ezt a megoldást. Sőt, a Volkswagen konszern különböző telephelyei is élénken érdeklődnek a megoldás iránt – árulta el Knáb Erzsébet.

Az ötlet célja az anyagellátás automatizálása volt. Korábban a győri dolgozók kézi szkenner segítségével rendelték az alkatrészeket, ám nem minden esetben a termelés ütemében érkeztetve azokat. Ezzel szemben az automatizált rendszer segíti a készlet minimalizálását, és ennek köszönhetően az alkatrészek akkor érkeznek, amikor azokra a gyártásban szükség van. Amikor a gyártósori polcokon lévő láda kiürül, lecsúszik a helyéről, amit egy műanyag érzékelő érzékel, a szenzor kinyílik, jelet küld, hogy az alkatrész elfogyott, lehet utánrendelni.

– A V6 Otto-soron három éve vezették be az ötletet, azóta 1200 szenzor intézi a napi mintegy 5000 alkatrész igényt – s míg korábban műszakonként 4-4 ember látta el a logisztikai feladatot, most 1-1 elegendő, vagyis napi szinten 12 munkatárs helyett 3 foglalkozik a gyártósori alkatrészellátás logisztikájával. A többiek azóta más területen hasznosabb, értékteremtőbb munkát végeznek.

Hirdetés

Kiemelt Partnereink