Az Opel eladása csak a kisebbik durranás lehet?

Szerző: autopro.hu/B.B. | 2017.02.17. 08:30

Alig pár napja robbant a hír, hogy a GM-től a francia PSA-hoz kerülhet a német autómárka, ám a jövőt illetően már egész komoly és konkrét forgatókönyvekről hallani. Ha ezek csak részben igazak is, egész más világ jöhet - többek között Szentgotthárdon is.

Szinte mindenki számára jókora meglepetést okozott az elmúlt napok legnagyobb autóipari híre, miszerint gazdát cserélhet az Opel. Arról már mi is írtunk, hogy egyes források szerint a GM és a PSA – mely az adásvételt követően a második legnagyobb európai autógyártó lehet – közti megegyezés már akár napokon belül megszülethet, ám a német Manager Magazin értesülései szerint ez még semmi ahhoz képest, ami a háttérben állhat.

A lap szerint az Opel első embere, Karl Thomas-Neumann néhány hónapja már nem kis feladaton dolgozhat, mivel a cég felsővezetésével karöltve a márka jövőbeli, nem kis profilváltását készítheti elő. Eszerint az Opel fokozatosan átállhat az elektromos autók gyártására, olyannyira, hogy 2030-ra már nem is foglalkozna belsőégésű motorokkal. A rüsselsheimi cég vezetői a GM-vezér Mary Barra utasítására eredetileg az amerikai konszern e-platformjaira alapozva kezdhették el az új stratégia megalkotását (korábban a Chevrolet Volt európai testvéréről, az Opel Ampera-e-ről is sokat írtunk), azonban ezen a ponton bekavarhatott a márka eladásának ötlete.

A kidolgozás alatt álló, titkolt terveknek bőven lenne létjogosultsága, hiszen az Opel az utóbbi években nem szerepelt túl fényesen, 2016-ot például 257 millió dolláros üzemi veszteséggel zárta. A Manager Magazin szerint Neumann a márkát az átállás átmeneti időszakában egy régi és egy új részre oszthatja. További részletek nem ismertek, de a régi alighanem a még belsőégésű motorokkal foglalkozó felet, míg az új az egyre gyarapodó e-autós részt takarná.

Amekkora dobást jelentene presztízstéren az Opel elektromos autógyártóvá való előléptetése, akkora kérdőjeleket fel is vet. Kérdés például, mi jöhet Németországban, ahol a cég 19 ezer embert foglalkoztat – az elektromos kocsik gyártása jóval kevesebb dolgozót igényel, a hagyományosan erős szakszervezetek viszont épp emiatt aligha hagynák szó nélkül a változásokat. Az e-autógyártóvá való átalakulás óriási horderejű témakör lehet, azonban rövid távon most mégis a lehetséges adásvétel jelenti az érdekesebb kihívást.

Ez ügyben nem sok jót vizionál a korábban éveken át az Opel üzemi tanácsának élén álló Klaus Franz: a szakember úgy látja, a tulajdonosváltást követően a PSA és az Opel korántsem egyenrangú félként állna egymással szemben, ami végső soron az Opel modellkínálatára is kihathat. A Corsa például egy új, a franciáktól származó platformra is épülhet, ami az eisenachi gyár munkáját vehetné el részben, de a gyártók által kínált típusok közti átfedések miatt a rüsselsheimi fejlesztési központban is (az Opelre nézve veszélyes) újratervezés jöhet. Szentgotthárdon is más szemmel kellene a jövőbe tekinteni, bár a magyar vonatkozásban jót jelenthet, hogy a gyártó az utóbbi években jelentős fejlesztéseket hajtott végre, vagyis a hazai motorgyárral valószínűleg komoly, hosszabbtávú tervei vannak a németeknek.

A PSA igazgatója eközben nem tétlenkedik, például máris jelezte találkozási szándékát Angela Merkel német kancellárral, nem nehéz kitalálni, milyen ügyben. Carlos Tavares ugyanakkor azt is kijelentette, egy esetleges akvizíció után az Opelt megtartanák német identitású márkának, ami felfogható egy jelképes megnyugtató üzenetnek is, miszerint a PSA konszernen belül nem teljesen alárendelt szerepet kapna az új szerzemény.

Amilyen gyorsan zajlanak az események az Opel, a GM és a PSA háza táján, egyelőre olyan nehéz tisztán látni az ügyben. Az autóipar és a média egyelőre túlpörgött hangyabolyra hasonlít, azonban ha minden igaz, a végleges válaszokra egyáltalán nem kell sokat várni.