Kína világvezető lehet az elektromos autók terén – mutatjuk, miért

Egy forradalom szele

Míg az elektromos és a plug-in hibrid járművek jelenleg kevesebb, mint 1%-át teszik ki az éves autógyártásnak, sokan azt hiszik, hogy elektromos forradalom elején vagyunk. A legújabb átfogó jelentésében a Bernstein elemzőtársaság leírta, hogy 20 éven belül az elektromos járművek az eladások 40%-át és a globális autópark 30%-át tehetik ki. Az UBS pénzügyi szolgáltató vállalat hasonló véleményen van. Úgy hiszik, a növekvő globális elektromos jármű flotta felülkerekedik a gázüzeműek keresletén 2031-re.

Sok oka van annak a nézetnek, hogy az elektromos járművek lesznek a jövő autói. Elsőként, a technológiai költségeik jelentősen lecsökkentek, mivel az akkumulátorok előállítási költsége is jelenleg 20%-a az 5 évvel ezelőtti értéknek. További technológiai innovációk is jelen vannak, csakúgy, mint az egyre nagyobb akkumulátorkapacitás, illetve a változó infrastruktúra. Végül, az elektromos járműveknek alacsonyabb az üzemeltetési költsége, mint a belső égésű motoros társaiknak, még a jelenlegi olajárak mellett is.

Fejlődését az elektromos járműiparában kifejezve, Kína a többi ország elé tör, vezető pozícióba akar kerülni. 2016-ban 507 ezer elektromos és plug-in hibrid modellt adtak el Kínában, ami 53%-os növekedés 2015-höz képest. Ehhez képest Európában 222 ezret, 14%-os növekedéssel, és 157 ezer darabot Egyesült Államokban, ami 36%-os emelkedés előző évhez képest.

Kína a grafikon tetején

De miért vezet Kína az elektromos technológia átvételében? A válasz egyszerűen az lehet, hogy nincs más választása. Országként három út van, amit követhet. Elsőként választhatja, hogy együtt él a gyors ütemben növekvő számú belső égésű motoros autókkal közútjain, mindennel, tehát a légszennyezéssel is. Második útja, hogy a kormány szigorítja a közlekedési lehetőségeket az állampolgárai számára, hogy valamennyire védje a környezetet. A harmadik lehetőség pedig, hogy új elektromos járműtechnológiákat honosít meg, és engedélyezi állampolgárai számára ezek használatát, anélkül, hogy városaiban veszélyeztetné a levegő minőségét.

Amikor a belső égésű motorok terjedni kezdtek, az Egyesült Államok a hatalmas területével, külvárosaival autófüggő társadalom lett, így a legnagyobb autópiaccá vált a világon. Ma Kína a legnagyobb, azonban a körülmények teljesen mások.

Kínában az 1,3 milliárdos lakosság és a személyi jövedelmek átlagos növekedése keresletet teremt a személyi közlekedéshez, ami nem összeegyeztethető a környezet fenntarthatóságával, ha a tradicionális technológiákat használják. Kína már így is a legnagyobb autópiac a világon, azonban az Egyesült Államokban nagyjából egy autó jut minden férfira, nőre és gyermekre az utakon, míg Kínában kevesebb, mint egy, hat főre. Az autók egy főre jutó számában Kína sosem érheti utol az Egyesült Államokat, számuk azonban sokat fog nőni még a maihoz képest is.

A történelem megismétli önmagát

A történelem mindig ugyanazt produkálja, így van ez Kínában is. A nagy népesség dinamikája miatt nincs olyan, hogy kis lehetőség vagy kis probléma az országban. A nagy népesség azt jelenti, hogy csak nagy lehetőségek, és csak nagy problémák vannak jelen. Ebben a kontextusban, a levegő minőségének javításához szükség van egy nagy növekedésre és egy nagy és tehetős városi népességre is.

Országként Kína sokkal sűrűbben lakott, mint az Egyesült Államok. A nagyvárosai is sokkal nagyobb népességűek, mint az USA-ban. Összehasonlításként az Egyesült Államok legnagyobb városa New York 8,6 millió lakossal, míg Kínáé Sanghaj, 22 millió lakossal.

Globális ipar a kínai szükségeltekre formálva

Az elmúlt száz évben a belső égésű motor olyan technológia volt, amit az Egyesült Államok fogyasztói számára építettek. Maga az ország is jellegzetes nagy, nyitott tereiről, és relatíve alacsony népsűrűségéről. A sűrűn lakott Kínában a fogyasztók új globális szükségletet teremtenek az autókra, és ehhez a múlt technológiái nem lesznek megfelelőek. Ebből az okból Kína valószínűleg vezető lesz az elektromos járműipar fejlesztésében.