Öntészeti bravúr: a találmánnyal negyedére csökken a száradási idő

– A Kerámia gyorsszárító berendezés tervezése és üzemeltetése a Magyarmet Kft.-nél című pályázatával nyert díjat. Miről van szó pontosan? Milyen ipari jelentőséggel bír?
– Bő tíz évvel ezelőtt a Magyar Öntészeti Szövetség megalapította a Kiváló Fiatal Öntész Díjat. Ezt minden évben az a 35 év alatti, öntészeti területen dolgozó szakember kapja, aki önálló munkájával kiemelkedő eredményt ért el az iparágban. Több pályázó közül idén engem tartottak érdemesnek rá. A díj jelentős szakmai megbecsülés, melyet a teljes iparág elismer. A gyorsszárító berendezés lényege, hogy a 3D nyomtatással készült minták kerámiaformájának elkészítési idejét, az elvárt minőség tartása mellett, a legrövidebb időre csökkentsük. A gépben 1-1,5 óra alatt szárad meg a kerámia öntőforma egy-egy rétege a szokásos 4-8 óra helyett. 10-12 rétegnél ez már jelentős megtakarítás.

Laub Ádám gyorsszárító berendezésével nyerte meg a díjat

– Miért ezt a témát választotta?
– A vállalatnál az első feladataim egyike volt ennek a szárítóberendezésnek a megtervezése. Úgy éreztem, hogy a megvalósított gép olyan műszaki fejlesztés, amely példátlan a magyar öntészeti világban. Képesek lehetünk komoly mértékben fejlődni, és lépést tartani a kor elvárásaival. A gép tervezésétől az összeszerelésen át egészen a mindennapi használatig folyamatosan jelen voltam, irányítottam a munkát, és készítettem a műszaki dokumentációkat.

– Az öntészet az egyik legnehezebb területe a mérnöki pályának. Hogyan került erre a pályára, mi vonzotta?
– A hagyományos precíziós öntészetben 3-6 hétig tart, amíg elkészül az öntőminta préseléséhez szükséges szerszám. Ezzel ellentétben a szerszámot nem igénylő 3D nyomtatási technológiával a minta akár már aznap elkészülhet. A legnagyobb kihívás egyben a legszebb cél is: minden nap újat alkotni a lehető legrövidebb idő alatt. Minden prototípus más, minden vevő egyéni igényeket támaszt a munkadarabbal szemben. Nekem olyan öntvényt kell terveznem, amely ezeket az elvárásokat elsőre, a lehető legnagyobb mértékben teljesíti. Főiskolásként rengeteget foglalkoztam a 3D tervezőprogramok világával. A közösségi oldalamra gyakran töltöttem fel az általam tervezett vagy rajzolt munkákat, többek közt egy esztergagép alkatrészeinek részletes gépészeti látványtervét vagy az egyetemi mérnökversenyek járműveinek modelljeit. Ennek köszönhetően a diplomám kézhez vétele után keresett meg a Magyarmet Kft. ügyvezető igazgatója, ifj. Győri Imre egy állásajánlattal. Tagja lettem annak a kis mérnökcsapatnak, akik bevezették Magyarországon a rapid prototyping eljárást a precíziós öntészetbe.

– Mi történt ezután? Milyen feladatokért felel?
– 2014 eleje óta gyártás-előkészítő, majd folyamatfejlesztő mérnökként dolgozom a Magyarmetnél. Fő szakterületem a 3D technológia, a Magyarmet 3D nyomtatási részlegéért – közvetlenül ifj. Győri Imre ügyvezető igazgató irányítása alatt – én felelek. Mindennapi feladataim közé tartozik az öntvények gyártástervének elkészítése, CAD tervezés, dermedés-szimulációs vizsgálatok futtatása és a 3D nyomtatás teljes technológiája. A rapid eljárás kiszolgálásához szükséges gépek műszaki terveit is magam készítem el, többek közt a pályázat tárgyát képző gyorsszárító berendezését is.

– Egyetért azzal, hogy a 3D nyomtatás átvesz a jövőben bizonyos feladatokat az öntészettől?
– Részben átveszi, részben pedig kiegészíti a feladatokat. A fémnyomtatás jelenleg az additív technológiák egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. Kisebb sorozatoknál, bonyolult geometriáknál, általánosan használt ötvözeteknél biztos, hogy hamarosan nagyobb számban meg fognak jelenni ezek a munkadarabok a repülőgépiparon és az űriparon kívül is. Nagy sorozatoknál, változatos anyagminőségeknél viszont egyelőre nem, ehhez még fejlődnie kell az iparágnak. Az általunk alkalmazott technológia ár-érték arányban a jelenleg elérhető legjobb választás, de folyamatosan fejlődni kell benne, hiszen a megrendelők egyre magasabb műszaki elvárásokat fognak támasztani a prototípusokkal szemben is.

Akár negyedére is csökkenhet a száradási idő a találmány révén

– Hogy látja, Magyarország versenyképes alternatívát kínál egy fiatal mérnök számára?
– Érdemes Magyarországon maradni. Egy fiatal mérnöknek nem kell kimennie külföldre, hiszen hazánkban is bőven van lehetőség. Úgy tapasztalom, hogy egy magyar tulajdonban lévő hazai cég legalább olyan, de inkább jobb lehetőséget kínál egy pályakezdő mérnöknek, mint egy multinacionális vállalat. A kkv szektorban a fiatal szakemberek szélesebb munkakörben dolgozhatnak, nagyobb a rálátásuk a különböző területekre. Ráadásul az én mindennapjaimat is meghatározó Ipar 4.0 forradalom rengeteg automatizálási és irányítástechnikai feladatot ad. A magyar vállalatoknak is ebbe az irányba kell fejlődniük, amelyhez olyan fiatal szakemberekre van szükségük, akik komplexen gondolkodnak, a szakma mellett az informatikai hátteret is átlátják. Vállalatunknál is sok fiatal dolgozik, sokuknak ez az első munkahelye.