Marc de Bastos Eckstein: a német kollégák is magyar mérnökeinkhez fordulnak a kérdéseikkel

– A thyssenkrupp neve jól ismert Magyarországon, azt azonban talán sokan nem tudják, milyen szerteágazó tevékenységet folytatnak Önök – nem is egyetlen vállalat formájában – hazánkban. Kérem, mutassa be a konszern magyar aktivitását!
– A thyssenkrupp valóban nem csupán egyetlen céget jelent Magyarországon. Összesen mintegy 1000 hazai munkatársat foglalkoztat a konszern, közülük közel 600 alkalmazott az általam képviselt thyssenkrupp Presta kötelékében dolgozik. Mi a járműiparra fókuszálunk, míg a thyssenkrupp Ferroglobus az alapanyagok terén érdekelt. Cégünk kompetenciaközpontot működtet Budapesten, mintegy félezer munkatársat foglalkoztatva, itt kormányrendszereket fejlesztünk. Van egy termelő telephelyünk Győrben, ahol a helyi autógyárnak szállítunk alkatrészeket, just-in-sequence logisztikai folyamat révén. Ez esetünkben azt jelenti, hogy a gyártói jelzéstől számítva 176 percen belül a sorhoz kell juttatnunk a szükséges termékeket. Úgy tudjuk ezt megtenni, hogy az OEM vállalattal megegyező termelési tempót valósítjuk meg a győri egységünknél.

– Most Budapesten beszélgetünk, ahol a hidraulikus megoldások felől egyértelműen az elektronikus kormányvezérlés felé indultak a fejlesztések. Hogyan vetették meg a lábukat hazánkban?
– Valóban, a korábban alkalmazott hidraulikus kormányrendszerektől az elektronikus irányba mozdultunk el. Ennek az a fő oka, hogy a változtatással átlagosan 0,3 liternyi üzemanyag takarítható meg 100 kilométerenként. Amíg ugyanis a hidraulikának végig nyomás alatt kell lennie, utóbbi esetben a power-on-demand koncepció érvényesül, vagyis csak valós kormányzás, a kormány elmozdítása esetén van szükség energiafelhasználásra. Az ehhez szükséges valamennyi hardveres és szoftveres kutatást itt végezzük, Budapesten, ami kivételesnek mondható a teljes thyssenkrupp AG vállalatcsaládon belül. Ennek az oka pedig abban keresendő, amire Ön is rákérdezett, ugyanis 1999-ben a thyssenkrupp egy igen kis létszámú együttműködésbe kezdett a Műegyetemmel. Összesen három emberrel indultak a kutatások, s nem is az volt a vállalatunk célja, hogy gyárat hozzunk létre Magyarországon. Mindebben az a különleges, hogy általában egy multinacionális vállalat előbb termelő tevékenységet telepít egy országba, majd később megjelenik a kutatás-fejlesztés is. Nálunk fordítva történt. Három emberrel indultunk tehát, onnan fejlődtünk a mai 500 munkatársig. Kezdetben szoftverfejlesztést végeztünk csupán, aztán egyre több kompetenciával bővült a tevékenységünk. Mindezen fejlődés eredményeként született meg a döntés 2015-ben, hogy létrehozunk egy gyárat Jászfényszaruban – bevallom, egymás közt csak J-Town néven emlegetjük, mivel nem könnyű nemzetközi tárgyalások során helyesen kiejteni a település nevét. Ott kormányművek mellett hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket fogunk gyártani. A közel 31 milliárd forintos beruházás révén 500 új munkahelyet fogunk létrehozni. 2010 óta ez az első zöldmezős beruházás német nagyvállalat részéről Magyarországon. Van még egy érdekesség ennek a döntésnek a hátterében: az a szándékunk ugyanis, hogy fejlesztőmérnökeink a gyártásból is tapasztalatot merítsenek, így még sikeresebb legyen a munkájuk.

– Fókuszáljunk erre a rendkívüli növekedésre egy kicsit, mert önmagában is tanulságos lehet, hogy jut el egy cég 3 alkalmazottól 500-ig! Miben látja a fejlődés titkát?
– Az a tapasztalatunk, hogy a siker vonzza a fejlődést. Ott van növekedés, ahol választ tudnak adni a kérdésekre. A helyes válaszok aztán újabb kérdéseket generálnak és így tovább – így működik az élet. A thyssenkrupp nem elektronikai vállalatként kezdte a tevékenységét, sokkal inkább acéllal, alapanyagokkal foglalkoztunk. Mára technológiai cég vagyunk, s ebben jelentős szerepe van a magyar mérnökök által hozzáadott értéknek. Olyan tudásbázist sikerült kiépítenünk, amely kifejezetten magyar sajátosságnak tekinthető. Gyakran előfordul, hogy ha a konszernen belül Németországban vagy a világ bármely pontján felmerül valamilyen kérdés elektronikai témában, szoftveres vagy hardveres vonatkozásban, hozzánk fordulnak válaszért. Ugyanez igaz a globális autógyártókra is.

– Mely OEM vállalatokkal állnak közvetlenül kapcsolatban?
– Világszerte jól ismertek vagyunk az autógyártók körében, számos márkával állunk kapcsolatban, két legfőbb partnerünk a BMW és a Daimler. Kormányoszlopok tekintetében globálisan piacvezetők vagyunk, az új autók több mint 25 százalékában thyssenkrupp terméket építenek be, elektronikus kormányrendszerünkből pedig ezidáig bő 5 millió példány található a világ útjain futó autókban.

– Egy fejlesztési központ esetében adódik a kérdés: merre fejlődhet tovább ez a terület, mit lehet még megújítani a kormánymű környékén? Tovább csökkenteni a felhasznált energiát, üzemanyagot?
– Számos fejlesztési cél áll előttünk. Az egyik legfontosabb irány az önvezetésből fakad, amelyhez egyre közelebb kerül a járműipar. A pontos dátumot még nem ismerjük, de tudjuk, hogy el fog jönni az ideje, s erre nekünk is készülnünk kell a megfelelő biztonsági rendszer kifejlesztésével. Egy másik terület az úgynevezett steer-by-wire koncepció, amely kormányoszlop nélküli kormányzást jelent: ekkor a kormánykerék nem mechanikusan, hanem elektronikusan van kapcsolatban a kormányzott alkatrészekkel. A kormányoszloptól való elbúcsúzás egészen új lehetőségeket teremt a kormányzás terén, izgalmas területnek ígérkezik.

– Ha hihetünk a híreknek, még saját önvezető autó gyártását is fontolgatja a thyssenkrupp.
– Tényleg bemutattunk egy ilyen egyedi fejlesztésű járművet, de nem autógyártóvá válás volt ezzel az eredeti célunk. Le akartuk tesztelni, hogy az önvezetés milyen hatást gyakorol az általunk fejlesztett rendszerekre. Csakhogy ehhez kellett egy önvezető autó, ezért építettünk magunknak.

– Biztosan csak egyet?
– Az biztos, hogy továbbfejlesztjük ezt a járművet. Nem zárjuk ki, hogy folyamatosan fejlődve eljusson odáig ez a folyamat, hogy akár autógyártással is foglalkozzon majd a jövőben a thyssenkrupp. De most nem ez a cél vezérel bennünket.

– Visszakanyarodnék a steer-by-wire témára, hiszen egy ilyen koncepció esetén gyakorlatilag megszűnik a kormány tekerésének bárminemű erőtényezője.
– Ennél talán lényegesebb, hogy a kormányzás függetleníthető lesz a kormány mozgásától. A jövő önvezetésre képes autói ilyen kormányrendszerrel felszerelve lehetőséget adhatnak majd rá, hogy vezessünk, amikor épp akarunk, de ha épp dolgozni, vagy pihenni szeretnénk, a kormánykerék elrejthető, kikapcsolható legyen. A vezetési élmény nem vész el tehát, hanem opcionális lesz. Egyébként már ma is létezik az úgynevezett DNA, amely amolyan autó DNS-ként meghatározza, hogy egy konkrét modell milyen tulajdonságokkal, így milyen kormányzási paraméterekkel bír. Ezt az autógyártók döntik el, a felhasználók pedig egy adott modellen beül egyre több lehetőség közül választhatnak: kényelmes, sportos stb.

– Térjünk ki a technológia mellett a személyügyi fejlődésre is. Hogyan fognak Önök egy kihívásokkal teli munkaerő-piacon félezer kollégát találni a jászfényszarui gyárukhoz?
– Nem csupán az új gyárunk kapcsán merül fel ez a kérdés, hiszen Budapesten is növekedni szeretnénk, miután egyre több kompetenciával bővül a tudásbázisunk, új termékek fejlesztését is tervezzük. Úgy látjuk, a magyar munkaerőpiac igen jó bázist jelent, de ha új munkatársakat akarunk felvenni, azért tenni is kell. Budapesten könnyebben találunk mérnököket, hiszen jól cseng a nevünk, érdekes feladatokat kínálunk, jó a kapcsolatunk az egyetemekkel. A kihívást a fővárosban leginkább az okozza, hogy a versenytársaink is szeretnének új kollégákat felvenni. Jászfényszarun még kezdeti stádiumban van a toborzás, de már most igen sok pozitív visszajelzést kaptunk, sokan szeretnének nálunk dolgozni. Az is vonzóvá tehet bennünket, hogy nem rövid távon gondolkodunk, évtizedekre tervezünk, így biztos állásokat kínálunk. Ez a tény is segíthet bennünket abban, hogy megtaláljuk a szükséges munkaerőt. A képzésre is hangsúlyt fektetünk, saját tréningközpontot is kialakítunk majd Jászfényszarun. Mindemellett úgy gondolom, a magyar kormányzat hozzáállására is szükség van a képzések és a munkaerő kapacitásának biztosítása terén. Meggyőződésem, hogy Magyarország jövője szempontjából ez az egyik fő tényező: megfelelő létszámú és megfelelően képzett szakemberek rendelkezésre állása. Jászfényszarun nem csupán összeszerelés lesz a feladat, ezért szakképzett munkatársakat keresünk, akik kellő szinten értenek az adott technológiához. A vállalatok dolga a munkaerő fejlesztésének mikro szintjén helyezkedik el, makro oldalon pedig a kormányzatnak van tennivalója.

– Milyen munkatársakat keresnek jelenleg?
– Budapesten szoftver- és hardverfejlesztőket keresünk, míg Jászfényszarun a teljes termelési folyamat pozícióira várjuk leendő kollégák, szakemberek jelentkezését.

– Ön szerint miért érdemes a thyssenkruppnál dolgozni?
– Nagyon büszke vagyok a munkatársaimra, mert mindig képesek egyedit létrehozni. Eközben azt látom, hogy élményt jelent számukra a mérnöki munka: fejleszteni, új megoldásokat találni. Lehet, hogy csak valami nagyon kis területet érint az a megoldás, de akár egy apróság is komoly változást eredményezhet.