Kétnyelvű regionális járműipari képzés

A fejlesztés jól passzol a Széchenyi István Egyetem hétfőn elfogadott K+F stratégiájához, amely a járműipart és a hozzá kapcsolódó ágazatokat jelölte meg a kutatás, a fejlesztés és az innováció fő csapásirányaként. Már csak azért is, mert ennek Győrben jelentősek a hagyományai; elég az egy évszázada működő Rába-művekre vagy az Audi-gyárra utalni – jegyezte meg a klaszter pénteki konferenciáján Rechnitzer János rektorhelyettes.

Sikerre ítélve

Szerinte "Győr predesztinálva van arra, hogy ennek a témának a kutatóhelye legyen", már csak azért is, mert a város 300 kilométeres körzetében évi egymillió autót és háromszor ennyi járműmotort gyártanak, ami azért lényeges, mert ez a szektor nem határokon belül, hanem Európában vagy globális léptékben gondolkozik és cselekszik.

Ha már nincsenek határok, akkor éljen a regionális képzőbázis – hirdette az Automotive Academy Hungary-t bemutatva Alf Martienssen, a klaszter vezetője. Az első kurzusok 2011-ben indulhat Győrben egyetemen. A klaszter, az egyetem és Bécs város gazdasági támogató irodájának vezetői látták el kézjegyükkel a tanácskozáson az együttműködési megállapodást, amelynek révén egy napostól egy hátig terjedő, piaorientált, műszaki és gazdasági jellegű képzéseket indítgatnak magyar és német nyelven.

A klaszterfőnöknek arra is volt válasza, miért épp a német a képzések második nyelve. Magyarországon korábban inkább az angol nyelv terjedését preferálták, miközben a befektetők közül sokan németajkú államokból érkeznek – s ez az átlagnál is erősebben érvényes a járműipari vállalkozásokra. Márpedig - tette hozzá - nem biztos, hogy az anyacégnél mindenkivel szót lehet érteni angolul. Közlése szerint a teljesen két év múlva kiteljesedő projekt előkészítésének anyagi fedezete egy 20 ezer eurós uniós pályázati pénz.

A járműipar ma a magyarországi GDP három, az export húsz százalékát adja, 600 cég mintegy százezer embert foglalkoztat. Ezzel egyértelműen olyan húzóágazat, amelyet a kabinet kiemelten kezel – mondta a kormányzatot képviselő Szilágyi András a tanácskozáson, első célként a „megkopott, visszaesett” versenyképesség visszaszerzését említve. Megjegyezte: , 14 vállalkozás van az első beszállítói sorban, de fontos kérdés az is, hogyan lehet javítani a második, harmadik szinten bedolgozó cégek pozícióit.

Béka a fazékban

A válság sokkját kezdik kiheverni, de a fejlődő piacok támasztotta konkurencia mind erősebb – derült ki a világ harmadik legnagyobb beszállítója, az osztrák Magna mintegy 400 emebrt mozgató képzési és kutatási részlegének igazgatója által elmondottakból. Markus Tomaschitz arról beszélt: a szinte feltűnés nélkül éleződő harc a főtt béka példáját idézi. Ha lassan melegítik az állatot körülvevő hideg vizet, fel sem tűnik a hüllőnek, hogy megfőtt, de ha lobogó üstbe dobják, onnan azonnal kiugrik.

Az idén 65 millió új autót adnak el a világban, a tavalyi pedig az első év volt, amikor több kocsi fogyott a fejlődő, mint a fejlett világban – hozta a 25 országban 60 ezer embert foglalkoztató, 2009-es 17 milliárd dolláros forgalommal záró társaság menedzsere. Tomaschitz szerint négy nagy feladat áll ma az ágazat előtt.

Meg kell oldani a fokozódó ázsiai járműigények kielégítését, ugyanakkor választ kell adni arra a kihívásra, hogy a többség ma már városban él, s ott használja a járművet – Mumbaiban (az egykori Bombay-ben) akár napi két-két órát bumlizva munkába, majd haza. Egyben meg kell felelni az elektromos (vagy a hibrid) meghajtás követelményeinek, ami felvet praktikus kérdéseket. Például Kína esetében, ahol a környezetet súlyosan károsítva, barnaszén elégetésével termelnek áramot.

Új idők

Tomaschitz szerint az sem világos, mit kezd Európa az elöregedés problémájával. A Magna döntéshozóinak közel harmada vonult nyugdíjba az utóbbi években, s vitt magával hatalmas know-how-t. Ugyanakkor a cég már évekkel ezelőtt elindította az a hálózatépítéssel összekötött kvalifikációs programot, amelyben havi négy napot töltenek (és ötletelnek) együtt a szereplők.

Emellett épül egy másik rendszer is, amelyről Pethő Anikó, a Aarenson Kft. senior tanácsadója beszélt. Akadnak cégek, amelyek a nagy szakemberínséget úgy enyhítik, hogy kalákába szervezik fejlesztőiket. Azaz „ma nekem, holnap neked” alapon dolgoznak – értelemszerűen szigorú titoktartási követelményekkel - a csapatok. Merthogy a munkaerőpiaci hiányokat ezen a szinten már nehéz orvosolni; a probléma felismerésétől az első megfelelő emberek piacra lépéséig akár öthét év is eltelhet – jegyezte meg. Berkó Katalin, a másik HR-es felszólaló, az Accord Group Kft. ügyvezetője szerint a hatékonyságot, az alacsonyan tartott költségszintet egy kkv is produkálhatja, de a megfelelő szakember-utánpótlás vagy az ideális beszállítói környezet garantálására már csak a nagy vállalatoknak van módja.

Közel egymáshoz

Lehet-e gyakorlatorientált oktatás iparági hozzájárulás nélkül? – tette fel a kérdést előadása címében Rónaszéki Balázs, az Audi személyügyi marketing referense, aki egyből választ is adott: szerintünk nem. Így aztán kapcsolatban állnak minden olyan intézménnyel, ahol mérnökképzés folyik, a súlypont pedig a budapesti és a győri egyetem. Utóbbin – említette meg – tantárgyi keretek között oktatják az Audi bizonyos tevékenységeit. De nem csupán ez adja a direkt kapcsolatot a cég és az egyetem között.

Rendkívül jól működik például a szakmai gyakornoki program, amelynek keretében körülbelül évi 250 hallgató tölt el öt hónapot a gyárban. De rendszeresen fogadnak látogai csoportokat is – egyebek mellett az egyetemről.

A gyakorlatközeli ismereteket pedig jól lehet kamatoztatni a jövőben, hiszen négy év múlva várhatóan már nyolcmillió kocsit gyártanak a régióban, s ebből egymillió Magyarországon készül – mondta Berényi Ferenc, aki az ITD Hungary bécsi irodáját képviselte az eseményen.