Keszte Róbert: a beszállítóinknak is invesztálni kell a digitalizációba, különben nem tudunk együtt haladni

– A kormány azzal a céllal alapította meg az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot, hogy feltárja a nemzetközi ipari kapcsolatokat, és megismertesse a magyar cégekkel az új termelési filozófia előnyeit. Miért tartotta fontosnak a vállalat, hogy tagja legyen a kezdeményezésnek?
– Aktív tagjai vagyunk a magyar szakmai közéletnek. Így részt veszünk minden olyan kezdeményezésben, ami hozzájárulhat az ország versenyképességéhez. Az Ipar 4.0 szaktudás meghonosítása és az ország digitális stratégiája mindenképpen ilyen téma.

– Milyen feladatokkal, vállalásokkal jár a tagság?
– A platform keretein belül hét különböző munkacsoport dolgozik közösen annak érdekében, hogy az ország számára megvalósítható javaslatrendszert dolgozzon ki az Ipar 4.0-ra vonatkozóan. Cégünk minden munkacsoportban képviselteti magát, melyeknek ülésein a kollégák rendszeresen részt vesznek és készülnek azokra.

– A Continental értelmezése szerint mit jelent a negyedik ipari forradalom?
– A személyes értelmezésemet mondom el: az Ipar 4.0 számomra a következő lépést jelenti az emberi kreativitás kibontakoztatásában. Ebben a fázisban a gyártórendszerek képesek döntéseket hozni, és a változó környezeti feltételekhez rugalmasan alkalmazkodni. Ezzel a rutinfeladatokban az emberi közreműködés és beavatkozás teljes mértékben helyettesíthető lesz, ezért munkatársainkra már csak olyan kreatív feladatokat kell bíznunk, amelyek még nem taníthatók meg mesterséges intelligenciáknak, gazdaságosan. Ez az értelmezés azonban nem csak az iparban, hanem a társadalom egészében is megállja a helyét. Az olcsó hardware, az egyre okosabb szoftverek, és az internet folytonos jelenléte lehetővé teszi, hogy létezésünk minden részterülete digitálisan mérhető legyen és egymással összekapcsolódjon. Az összekapcsolódás miatt pedig az életünket leíró összefüggések már algoritmusok számára is értelmezhetők lesznek. Ha pedig az algoritmusok felismerik az életünket leíró összefüggéseket, akkor javaslatokat is tudnak tenni, sőt ha rájuk bízzuk, akkor döntéseket is tudnak hozni helyettünk. Ez egészen addig működik, amíg a rendszer nem találkozik egy számára felismerhetetlen helyzettel. Ekkor lesz szükség az emberi beavatkozásra és kreativitásra. Így működnek az önvezető autók, a digitális személyi asszisztensek és az intelligens gyártósorok is.

– Hogy látja, a negyedik ipari forradalom milyen válaszokat adhat a munkaerőhiányra?
– Minden kontinensnek és országnak megvan a maga saját motivációja, hogy miért érdemes az intelligens rendszerek irányába fejlődnie. A fejlett társadalmakban a munkaerő költsége csökkenti a versenyképességet, és ezért alkalmaznak Ipar 4.0 megoldásokat. Máshol az elöregedő társadalom problémáinak kezelése a motiváció. Itt Kelet-Európában a munkaerő szűkössége és a munkaerő költségének emelkedése együttesen tereli a vállalatokat ebbe az irányba. A folyamat feltartóztathatatlan, a sebessége pedig a béremelkedés mértékével arányos. Minél nagyobb a munkaerő hiánya, annál gyorsabban emelkednek a bérek, és annál gyorsabban állnak át a vállalatok az új technológiákra. Az eredménye pedig az lesz, hogy a vállalatok munkaerőigénye átalakul. Kevesebb betanított munkásra és több szakértőre lesz szükségünk. Félreértés ne essék, ez ugyanúgy igaz az irodai munkákra, mint a gyártási munkahelyekre! Ki fog alakulni egy új egyensúlyi állapot, amelyben a magasabb béreket is ki tudják fizetni a cégek azoknak, akik ebben az új digitális környezetben is megállják a helyüket. Természetesen lesznek olyan vállalkozások is, akik ebben a versenyben elvéreznek, mert nem tudják tartani a lépést a piaci változásokkal. Az ő szakképzett munkatársaik segíteni fognak a többieknek a sikeres túlélésben.

– Milyen területeken kell erősíteni a Continental beszállítóinak az Ipar 4.0 kapcsán, ha nem akarnak hátrányba kerülni?
– Ezzel kapcsolatban elsősorban azoknak a beszállítóinknak üzennék, akik termelőeszközöket és szolgáltatásokat kínálnak. A korábban említett digitális átalakulást velük együtt hajtjuk végre. Az ő teljesítőképességük jelentősen befolyásolja a mi reagálási sebességünket. Éppen ezért olyan beszállítókkal dolgozunk együtt, akik megfelelő szaktudással és kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy a mi elvárásainknak megfeleljenek. És ez csak úgy lehetséges, ha ők maguk is invesztálnak a digitalizáció és az Ipar 4.0 témákba és saját kapacitásukba. Legyen saját, releváns víziójuk és stratégiájuk, hogy hova akarnak eljutni, és ebben szerepeljünk mi is, mint vevők. Ha az ő jövőképük és a mi jövőképünk összeilleszthető, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy közös projektekbe kezdjünk. Vannak sikeres példáink is, elsősorban robotizáció és szoftverfejlesztés területén. Leginkább olyan beszállítókkal szeretünk együtt dolgozni, akik előttünk járnak, akik inspirálnak minket, akikkel közösen tudunk sikereket elérni.

– Az Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége szerint a digitális analfabéták fogják ellehetetleníteni a magyar járműipart. Mit tesz azért a Continental, hogy a dolgozói együtt fejlődjenek a változó technológiával?

– A jól képzett munkatársak számának bővítése érdekében idén elindítjuk az ország első Ipar 4.0 Elektronikai technikus képzését, a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrummal, azon belül is az UMSZKI-val közösen, kétéves, érettségire épülő duális képzés formájában. Ebbe a képzésbe a budapesti középiskolák tanulói mellett saját munkatársaink is jelentkezhetnek, hiszen az intelligens gyártórendszerek bevezetésben az ő naprakész szakértelmükre is számítunk. Ezen túlmenően folyamatosan képezzük szakembereinket hazai és nemzetközi tréningeken, konferenciákon. Biztosan tudnánk többet tenni ezen a téren, erről a következő hetekben fogunk munkatársaimmal egyeztetni. Az én személyes vízióm az, hogy cégünknél mindenkinek legyen egy egyéni személyes Ipar 4.0 vagy digitalizációs projektje, ami pont azt a célt szolgálja, hogy mindenki a saját szintjéhez képest tegyen egy lépést előre.

– „Az eddig használt egyedileg gyártott célgépek egyáltalán nem, vagy csak nagy anyagi befektetés után alakíthatók át egy másik termék gyártására, azonban erre a rugalmasságra egyre nagyobb szükség lenne, hiszen például az elektronikai vagy autóipari termékek életciklusai egyre rövidülnek.” Így vélekedik B&O Engineering Kft. ügyvezető igazgatója, Borsos Balázs. Hogy látja a kérdést a Continental?
– Nehéz lenne Borsos úr véleményével vitatkozni, hiszen ez a valóság egy része. De az is igaz, hogy minden feladatra meg kell találni a legjobb megoldást. Továbbra is vannak tömegtermékek, vannak olyan eszközök, melyek akár évtizedekig gyártásban vannak, más termékek pedig akár éven belül is többször változnak. Így a mérnökök feladata, hogy eldöntsék, mi a leggazdaságosabb a teljes életciklus költségét figyelembe véve. De hogy konkrétan is válaszoljak: a mi gyártásunkban igyekszünk a technológiai folyamatokat és a termékspecifikus anyagkezelési feladatokat szétválasztani. Ez a titka annak, hogy az egyes eszközöket akár egy műszakon belül is átcsoportosítsuk vagy átállítsuk, és a vevői igényeknek megfelelően maximalizáljuk a gyártósoraink terhelését.

– A digitális gyártásban nagy szerepet kap a robotizáció. Hogyan valósul meg a Continentalnál ez? Mit tesz, hogy ember és robot biztonságosan dolgozhasson? Milyen munkákat végeznek kifejezetten robotok?
– Az előző válaszomat továbbvezetve a robotok elsősorban az anyagkezelésben és szerelésben kapnak szerepet. A gyártósorokon a termékek technológiai folyamatok közti mozgatását végzik. Magukat a folyamatokat – például csavarozás, adagolás, forrasztás, tesztelés – továbbra is célgépek végzik. Azonban robotokkal együttműködő célgépek tengelyrendszerei leegyszerűsödnek, ha a robotok adta lehetőségeket okosan kihasználjuk. Munkatársaink biztonságát a legmodernebb szenzorok garantálják. Mi egyelőre nem használjuk robotjainkat együttműködő üzemmódban, mert a jelenlegi technológiákkal sebességet veszítenénk. Viszont több példánk van robot-robot együttműködésre.

– Sarkalatos pont az adatbiztonság, a gyártás során keletkező adatok biztonságos tárolása. Hogyan védi meg adatait a Continental?
– Ebben a témában az is a biztonsági koncepciónk része, hogy nem írjuk le egy nyilvános fórumon sem, hogy hogyan védjük adatainkat. Úgyhogy ebben a témában csak annyit mondhatok, hogy a legnevesebb beszállítók legmodernebb technológiáit használjuk. továbbá rendszereinket adatbiztonság szempontjából rendszeres információ biztonsági auditok során ellenőrizzük, felülvizsgáljuk, teszteljük. A Continental adatbiztonsággal szemben állított elvárásai évről-évre szigorodnak. Folyamatos fejlesztésekkel garantáljuk, hogy ezen előírásoknak messzemenően megfeleljünk.

– Milyen fejlesztés, beruházás várható a jövőben, ami kapcsolódik az Ipar 4.0-hoz?
– Ma már minden beruházásunk kapcsolódik valamilyen módon a digitalizáció és intelligens gyártási rendszerek témához. Folyamatosan invesztálunk IT infrastruktúránkba, új szerverek, switchek, adathálózat formájában. Adatgyűjtés oldalon minden egyes gyártási folyamatról valós időben gyűjtjük a gyártási adatokat az általunk folyamatosan fejlesztett manufacturing execution systemünk segítségével és ilyen irányú tevékenységünket most a napokban megkötött szerződés értelmében egy új globális szoftverfejlesztő központ elindításával sokszorozzuk meg. Azért pedig, hogy a gyártási adatbázisunk ne csak egy adattemető legyen, egy business intelligence szoftver bevezetését kezdtük el, melynek globális pilot alkalmazása a budapesti gyárban történik. És még sorolhatnám sokáig, hogy mi mindent teszünk az adatfeldolgozás területén. A gyártóeszközök esetén pedig, a robotok és AGV-k megjelenése gyárunkban az új korszak leglátványosabb elemei.

– Mit gondol, mi lesz a következő évek kihívása a magyar járműipar számára a téma kapcsán?
– Egyértelműen a versenyképességünk javítása a legnagyobb kihívás. A munkaerő költsége folyamatosan emelkedik, ezt kompenzálnunk kell hatékonyságnöveléssel, hogy ne romoljanak versenypozícióink. De a hatékonyság növelésének vannak fizikai határai. Nem lehet egy évben 10-15 százalékos hatékonyságnövelést elérni egy eredetileg már jól optimalizált termelésben. Ezért tekintsük úgy a bérnövekményt, mint egy előleget, amit valamikor le kell majd dolgoznunk hatékonyság tekintetében. De ez csak akkor lesz reális, ha a bérek kontrolláltan, a realitásokat figyelembe véve növekednek tovább. A magyar ipar kihívásainak megoldásához pedig egy széleskörű társadalmi összefogásra van szükség, amely előmozdítja az oktatás minőségének, a fizikai és mentális egészségnek, valamint az életminőségnek és életkedvnek a drasztikus javulását.