Felvásárlási hullám: német cégek, mi van veletek?

Ha egyszerre van szó német vállalatokról és felvásárlásokról, az elmúlt egy év hírei alapján alighanem a Kuka jut elsőként eszünkbe. Pedig a robotgyártó csak egy a sorban, az utóbbi években egyre több vállalatba vásárolták be magukat külföldi befektetők. Jelenleg a többek között különféle járművek üléseit gyártó Grammer került a német gazdasági média fókuszába, ugyanis tulajdonosi szerkezetébe igyekszik beférkőzni a befektetéseiről híres bosnyák Hastor-család. A közelmúltban tulajdonosváltáson esett át a KraussMaffei gépgyártó cég is, a gyógyszeripari Stada külföldi érdekeltségbe kerülése pedig azt mutatja, a befektetők figyelmét nem csak a járműipar kelti fel.

Tavaly összesen 873 német cég került új, többnyire USA-beli, más európai országból származó vagy épp kínai gazdához, derül ki a PwC adataiból. 2015-höz viszonyítva a felvásárlások száma ötödével emelkedett, a trend pedig várhatóan tovább folytatódik. A tanácsadó vállalat is újabb rekordra számít, hiszen az egyik partner, Steve Roberts szerint sok vállalat eddig visszafogta magát, már ami a felvásárlásokat illeti. A gazdasági világválságból való kilábalás óta a vállalatok tőkéje viszont jócskán gyarapodott, és most kiáramolva felpörgeti a felvásárlások számát.

De miért pont Németország vált célpiaccá? A nagy szaktudással bíró, specializálódott, stabil német kkv-k biztos pontot jelentenek az utóbbi időszak bizonytalan globális gazdaságpolitikai viszonyai (brexit, Trump-kormányzat) közepette is. A felvásárlásokat ráadásul nem csak „nagyobb halak” kezdeményezik, hanem magántőkét összpontosító pénzügyi szolgáltatók is, a tranzakciók harmadát ezek a sokkal inkább befektetési, mint stratégiai szempontokat előnyben részesítő vevők indítják. A befektetőket a nem ritkán durva felvásárlási árak sem riasztják el. Ennek egyik oka a már említett, rendelkezésre álló tőkeállomány (a pénzügyi befektetők világszerte összesen 1500 milliárd dollárnyi szabad pénzeszközt birtokolnak), a másik az alacsony kamatlábak, melyeknek köszönhetően egy-egy akvizíció akár hitelből is finanszírozható, írja az Automobilwoche.

Különösen figyelemreméltó a kínai befektetők megerősödése, hiszen Németországban a kínai befektetések értéke 2016-ban csaknem megháromszorozódott. A közelmúltban a Bosch egyik üzletága került kínai kézbe, de a Deutsche Bank legnagyobb részvényesévé is egy kínai szervezet, a HNA-csoport vált. Ahogy a PwC-partner Roberts fogalmazott, a kínai befektetők korábban már jelezték érdeklődésüket, ma pedig meg is kezdték a felvásárlásokat.

A termék német, a tulaj külföldi

Az üzlet felvirágzásával párhuzamosan persze – jogosan – megjelentek az első kritikák és aggályok is, Sigmar Gabriel külügyminiszter például már a Kuka felvásárlásakor a német technológiai know-how értékesítésének veszélyeire figyelmeztetett. A német kormányzat Franciaországgal és Olaszországgal közösen próbált érvelni az Európai Bizottságnál, hogy az állítson akadályokat az egyes felvásárlások elé, ezen kívül a Szövetségi Tanács is igyekezett fellépni a német vállalatok nagyobb védelme érdekében.

A globalizációt ugyanakkor ezúttal sem nagyon lehet megállítani, egy esetleges felvásárlási stop bevezetése egészen irreális gondolatnak számít. Bár biztosan lesznek félresikerült ügyletek, bizakodásra okot adó példát is bőven találni: a néhány éve kínai tulajdonosokhoz kerülő Putzmeister, a betonpumpagyártó Schwing vagy épp a Preh IMA Automation is erősebb vállalattá vált a felvásárlást követően.