Fejlesztési központtal erősíti piaci pozícióit a 25 éves BPW-Hungária Kft.

Miért volt szükség már meglévő fejlesztési központjuk bővítésére?

Mándli Péter: Korábbi kisméretű üzemünk a gyár szériafelügyeleti vizsgálatait szolgálta ki. Azaz a technológiai minőségbiztosítási előírásokat teljesítve vizsgáltuk meg a termékeket. Ez kötötte le a fejlesztési központ kapacitásának egyik felét, a másik felét pedig a mezőgazdasági futómű fejlesztések kísérleti körülmények közötti tesztelése tette ki. Mivel a cég tulajdonosai célként határozták meg a forgalomnövekedést a mezőgazdasági pótkocsi futóműgyártás területén, ezért biztosítanunk kellett az ehhez szükséges megfelelő kísérleti támogatást is.
Andrási Mátyás: Fontos megjegyezni, hogy ebből kifolyólag szervezeti változás is történt: korábban ezeknek az agrár termékeknek az ellenőrzése a minőségbiztosítás, mint szervezeti egység alá tartozott, és csak a vizsgáló berendezések szabad kapacitásakor, limitált körülmények között végeztük ezeket a termékfejlesztési vizsgálatokat. Az új üzem azonban már nem a minőségbiztosításhoz tartozik, a termékfejlesztés vette át az üzemeltetői szerepet. Azaz a kibővített központ kapacitást biztosít a gyártásfelügyeletre, de a fő profilja a termékfejlesztés támogatása lett.

Mennyi időt vettek igénybe a bővítéssel kapcsolatos munkálatok, és mi a jelentősége a fejlesztésnek?

Andrási Mátyás: Az üzem 2015 tavaszán elkezdődött fejlesztése idén május végén fejeződött be. Az egy éves folyamat eredményeképpen a kísérleti csoport az eddigi 200 m2-es területéről egy 1000 m2-en kialakított fejlesztési központba költözött át. A korábbi két vizsgáló mérnök helyett ma már öt ilyen végzettségű szakember, illetve egy szerelő dolgozik az üzemben.
A beruházás legjelentősebb eleme az az egymillió euró értékű inercia fékpad, amit egy magyar KKV-val közösen fejlesztettünk. Ezzel számos féktípus különböző előírás szerinti TÜV minősítő és fejlesztő fékvizsgálatait lehet elvégezni. Ez egyébként új feladattal látja el a tesztmérnököket. A fékpad segítségével szimulálható egy teljesen megrakott kamion fékszerkezetének akár 80 km/óráról való lefékezése is. A gépet egy 350 kW-os villanymotor hajtja, a fékezés közbeni mozgási energiát pedig kilenc darab, különböző lendítőtömeg bekapcsolásával lehet biztosítani. A lendkerekek tömegei 150 kg és 2,4 tonna közt változnak.
Ezt a berendezést a magyar, a német és a francia hatóságok is elfogadták, ez tehát azt jelenti, hogy európai uniós és nemzeti fékvizsgálatokat is végezhetünk.
A fékpad mellett beszereztünk egy nagyobb szilárdsági vizsgálati padot, melyen akár egy komplett aggregát is vizsgálható; továbbá egy teljesen új vezérlést a fárasztó munkahengerek programozására. Az újabb munkahengerek és az elektronika által lehetőségünk nyílik többirányú erőbevezetésre, a már meglévő gépek pedig új képességekkel bővültek.
Ezek mellett egyéb méréseket (csapágy-, gyártásfelügyeleti és tömítésvizsgálatokat) végezhetnek a mérnökeink a megújult a részlegen.
Mándli Péter: A megújult kísérleti központ üzembe helyezését a vállalat alapításának 25. évfordulóján tartott ünnepséghez igazítottuk. A beruházás összértéke meghaladta a kétmillió eurót. Talán annyit érdemes még kiemelni, hogy építettünk egy pótkocsit is magunknak, amivel a járműves kísérleti teszteket tudjuk elvégezni. Korábban vásároltunk egy ilyet, de ez most kifejezetten a mi speciális feladatainkhoz készült. Ezt a pótkocsi futóművek gyártásánál az egyes komponensek élettartam vizsgálatánál, illetve olyan vizsgálatoknál tudjuk használni, amikor valami nagyon speciális, „csúcs” igénybevételt kell szimulálni. Például azt nézzük meg, hogy mezőgazdasági – extrém – körülmények között hogyan viselkednek ezek a komponensek. Az Axiál Kft. egyik leányvállalatának segítségével, akiktől a traktort béreljük, a futóművek rugózási rendszereit mérjük, emellett különböző funkcionális és egyéb teszteket végzünk közúti és földúti körülményeket szimulálva.

Mennyiben erősítheti a BPW piaci pozícióit ez a kísérleti központ? Hogyan értékelik partnereik a fejlesztést?

Mándli Péter: Elég nagy a vevőkörünk Európában. Minden neves mezőgazdasági tréler gyártóval kapcsolatban vagyunk, amióta átadtuk a központot, több különböző vevőnk volt már itt. A műszaki tárgyalás, gyárlátogatás után az itt tartózkodásuk csúcspontjaként megmutatjuk nekik az új központot, illetve hogy a szegmensükben prémium kategóriának számító BPW termékek mögött milyen kísérleti háttér van, vagy hogy milyen fejlesztésekre vagyunk képesek mostantól. Rendkívül pozitív reakciókat szoktunk ezzel kiváltani, ami biztosan erősíti piaci pozíciónkat is.
Ami a márkaimázst illeti, a közúti programban kiküzdött jó megítélésünket sikerült átvinnünk az agrárszektorra is, és ezt is erősíti ez a központ.
Andrási Mátyás: Egyébként Németországban a legjelentősebb a piaci pozíciónk, a magyarországi termékek 75 százaléka megy a német piacra, ahol elmondhatjuk, hogy piacvezető pozíciót töltünk be.
A hagyományosan jelentős mezőgazdasági gépgyártással rendelkező Franciaországban ugyanakkor kedvezőtlen a pozíciónk, ezért cél, hogy ott sikerüljön erősíteni, növelni a jelenlegi minimális részesedést. Szeretnénk, ha nem csak Németországban, a 9 tonna feletti tengelyterhelést reprezentáló mezőgazdasági trélerek területén, hanem Európa-szerte mi lennénk a profi futómű-gyártók az agrárszegmensben. Azt látjuk egyébként, hogy mivel a vegetáció más és más a világ különböző pontjain, ugyanúgy a mezőgazdasági megoldások is mást követelnek, az adott környezet kihívásaihoz igazított termékeket. Ma már nem a műszaki problémák kiküszöbölése a cél, hanem a lehető leghatékonyabb megoldások megtalálása a termelésben és a termékfejlesztésben.
A technológiai fejlődés velejárója, hogy minden termék, komponens optimumát meg kell találni, ez vizsgálatok nélkül nem lehetséges. 20 éve egy kerékagy 20 kg volt, most 13 kg, ez sokkal több tervezést, tesztelést igényel, ez kell ahhoz, hogy versenyképes maradjon a vállalat és növelni tudja piaci pozícióját.

Hogyan biztosítják mindehhez a megfelelően képzett munkaerőt? Milyen lehetőségeket kínálnak a pályakezdő fiataloknak?

Andrási Mátyás: Nagyon fontos a szakmai utánpótlás: a kísérleti területen több pályakezdő kolléga dolgozik, illetve vannak gyakornokaink, és olyanok is, akik szakdolgozatot írnak nálunk. Gyakornokainkból jó eséllyel lesznek munkatársak, akik sikeres tagjai tudnak lenni a csapatnak. Nagyon jó példa erre az egyik mérnökünk, aki kooperatív gyakornokként nálunk írta a tesztberendezéshez kapcsolódó diplomamunkáját, ami alapján az egyik berendezésünk vázszerkezete aztán el is készült. Ez egy 60 ezer eurós acélszerkezet, szóval nyugodtan mondhatjuk, hogy teljes mellszélességgel támogatjuk és segítjük a pályakezdő fiatalokat.

Mándli Péter: Több egyetemmel is partnerkapcsolatban vagyunk, így a gödöllői Szent István Egyetemmel, ahonnan 10+2 hónapos kooperatív szakmai gyakorlatra érkeznek hozzánk a hallgatók, nálunk írják szakdolgozatukat, s aztán jó páran munkát is kapnak nálunk. Emellett fontos, hogy Szombathelyen egy évvel ezelőtt elindult a duális gépészmérnökképzés a Savaria Egyetemi Központon belül, amelynek egyik hajtómotorja volt a BPW. Tavaly és idén szeptemberben 8-8 hallgatóval kötöttünk duális szerződést. Ezek a gépészmérnök hallgatók vizsgaidőszakban, illetve szünetben kapnak specifikus, gyakorlati képzést a vállalatnál. Rájuk alapozzuk a jövőbeli utánpótlást, és természetesen a Gödöllőn, Győrben és a műegyetemen végzett mérnökökre is számítunk.
Andrási Mátyás: Azt látni kell, hogy ez egy speciális terület, tehát nekünk invesztálnunk kell abba, hogy az ehhez a munkához szükséges speciális tudást megszerezzék a fiatalok. Tehát pénzbe és évekbe kerül, mire kiképzünk egy új kollégát, ezért szűrünk, és a legjobbakat keressük. Ugyanakkor megfelelő munkakörülményeket, kihívást, fejlődési lehetőséget és tisztes megélhetést kínálunk kollégáinknak.