Csontos-Hoffer Katalin: nem működnek a hagyományos személyügyi stratégiák

– A hazai járműipari cégek rendre komoly munkaerő-piaci kihívásokról számolnak be. Önöknek milyen tapasztalatuk van ezen a téren?
– Bőven találkozunk kihívásokkal. Különleges helyzetben vagyunk, mivel a Rába korábban résztulajdonosa volt a vállalatunknak, a győri telephelyük közvetlen szomszédjában működünk, egy olyan ipari környezetben, amelynek tagjai – velünk ellentétben – többnyire a helyi autógyárral állnak beszállítói kapcsolatban. Miután 2010-ben anyavállaltunk, a BPW kizárólagos tulajdonába került a Busch-Hungária Kft., néhány éven belül azzal szembesültünk, hogy munkatársaink egy része nyugdíjba vonult, néhányan pedig más munkaadóhoz távoztak, gyakran a környező cégek valamelyikéhez. 2011-ben elkezdtük újraépíteni a vállalatunk hatékony működtetéséhez szükséges tudásbázist, amelyre új gyártósori berendezések beszerzése miatt is nagy szükség volt. Egyetemi kapcsolatokat is kialakítottunk az utánpótlás biztosításának céljával, bekapcsolódtunk a duális képzésbe.

– Sikerült a megújulás?
– Ha a termelési adatainkat nézzük, kimondottan pozitív időszak áll mögöttünk, hiszen amíg 2009-ben 4800 tonnányi terméket gyártottunk, 2015-ben ez a mutató már 27 ezer tonna volt, további jelentős növekedéssel kalkulálunk. Ehhez azonban újra kellett tervezni a személyügyi stratégiánkat – ami korábban működött, ma kevésbé alkalmazható. 2011-ben még jóval könnyebb volt minőségi munkaerőt találni, mint napjainkban. Olyannyira igaz ez a mi esetünkben, hogy gyakorlatilag feladtuk a regionális álláspiacot. Helyette egyrészt a belső fejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, és főként fiatalabb jelentkezőket veszünk fel, akikből kineveljük magunk számára a szakképzett munkaerőt. Másrészt egészen távolról, Magyarország határain túlról invitálunk olyan munkatársakat, akik megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, egyben biztos megélhetést, jó lehetőséget jelent számukra a nálunk való elhelyezkedés.

– Mit tudnak kínálni ebben a kiélezett versenyhelyzetben, amiért Önöket választja egy álláskereső?
– Mielőtt konkrétan válaszolnék, fontosnak tartom a kérdésben elhangzott üzenetet kiemelni. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy egyre inkább a munkavállalók irányítják a munkaerő-piacot. Egy öntészettel foglalkozó cég önmagában talán nem túl attraktív az álláskeresők szemében, azonban a munkatársainkat igen megbecsüljük. Nagyon fontos számunkra az ember-központú vállalati kultúra fenntartása, amely főként erős kétirányú kommunikációban testesül meg. Például amikor felmerült a dolgozóink körében, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári juttatást inkább bérként kapják meg, vagy változtassunk az ösztönzési rendszeren, nyitottak voltunk a párbeszédre, és úgy alakítottuk a rendszereket, hogy az a leginkább megfeleljen a munkatársaknak. Ez a műszakok beosztásának meghatározására is érvényes. A munkavállalói igények közvetítésében a fentiek mellett nagy támogatást ad a vállalatunknál tevékenykedő két szakszervezet is, akikkel a kapcsolatot már-már példaértékűnek mondanám. Van még fejlődési lehetőség előttünk, de előnyt jelent 365 fős kollektívánk rugalmassága – létszámunkból adódóan akár az egyéni igényeket is figyelembe tudjuk venni. Szívesen segítséget nyújtunk a távolabbról érkező új munkatársak letelepedéséhez, gyorsan intézzük az ügyeket, élénk a párbeszéd a döntéshozási szintek között.

– Említette a duális képzést, amelyben a Miskolci Egyetemmel működnek együtt. Nem okoz gondot a nagy távolság?
– Inkább érdekes kapcsolatnak nevezném ezt a partnerséget, hiszen a kohómérnökeink többsége abból a régióból származik. Nem nagyon akad választásunk, hiszen a tradicionális és jól felszerelt öntészeti képzés ott zajlik hazánkban, több vállalat is Miskolcon képzi leendő szakembereit. Azt látjuk egyébként, hogy a mi szakterületünket illetően a vállalati oldal tartja egyértelműen életben ezt a gyakorlatorientált képzési formát, közvetlenül aligha térül meg a beruházásunk. Ha azonban azt szeretnénk, hogy a jövőben is készüljenek minőségi öntött fém alkatrészek hazánkban, akkor hozzá kell járulnunk a további munkaerő biztosításához, így a képzéshez is. Mi, vállalatok azonban mit sem tudnánk tenni, ha a Miskolci Egyetem nem adna ekkora támogatást a képzés megvalósításához még egy olyan környezetben is, ahol a törvényi háttér kevésbé tisztázott és a képzés megvalósításához vezető utat együttesen, közösen kellett kijárnunk. Ami a saját cégünket illeti: Magyarország legnagyobb vasöntödéje vagyunk, 2017-ig mintegy megtízszerezzük termelésünket, kutatás-fejlesztési központot tervezünk kialakítani a közeljövőben, 2016-ra 13 milliárd forintos árbevételünk várható. Ezek az adatok igazolják, hogy biztos perspektívát kínálunk, érdemes a mérnökképzés mellett akár szakképzési formában is öntészetet tanulni. Jelentős felvevőpiaca van idehaza ezeknek a szakmáknak.